Zárszámadás, 1939-1940

Jelentés az 1939-1940. évi zárszámadásról

123 Indokolások és megjegyzések: /. tétel. Az üzem foglalkoztatása az előző évekéhez hasonlóan e számadási időszakban is a költségvetés összeállításakor alapul vett munkatervnél lényegesen kedvezőbben alakult. Ennek következményeként nagymértékben emelkedtek a gyártási anyagokra és munkaberekre fordított s az egyéb üzemi kiadások. A megnövekedett kereslet okozta erősebb igénybevétel továbbá szükségessé tette az üzemi létesítmények és berendezések nagyobbmérvü javítását, felújítását és átalakítását. A kedvező üzletmenet egyben lehetővé tette, hogy az üzem bank- és egyéb kölcsöneinek törlesztésére, a kamatteher csökkentése érdekében, az előirányzottnál nagyobb összeget'fordíthasson, ezenkívül — a fokozott pénz- és anyagszükséglettel kapcsolatban — a váltóleszámítolási és egyes rövidlejáratú tartozások után fizetett kamatok, nemkülönben a kezelési költségek is meghaladták az előirányzatot. A nagyobb foglalkoztatás maga után vonta, még a dologi kiadások, kiküldetési költségek, valamint a gyárak betegségi biztosító intézeteihez, illetve az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási alaphoz való hozzájárulás és egyéb kiadások emelkedését is. Növelte a túlkiadást az illetményeknek az 1939. évi 12.000. M. E., illetve az 1940. évi 8.000. M. E. számú rendeletekkel történt felemelése, valamint nyugdíjasok berendelése s az, hogy a munkások karácsonyi munkabérkiegészítése fejében kifizetett összegek is meghaladták az előirányzatot. Hozzájárult még a túlkiadáshoz az is, hogy az üzemi épületeknek és a személyzeti lakóházaknak javítása a számítottnál több költséggel járt s hogy a vasúti menetdíjkedvezmények váltsága címén fizetett átalány az ország vasúthálózatának növekedése arányában felemeltetett. Túlkiadást okozott végül a gyárak műszaki könyvelésének átszervezésével kapcsolatban — különösen a pontos és gyors adatszolgáltatás biztosítása céljából — bevezetett Hollerith-rendszerű lyukkártyakönyvelőgépek 150.617 P 22 f-t tevő bérleti és üzembentartási költsége, amiről a költségvetésben gondoskodás nem történt. Megjegyzendő, hogy a tulkiadás a nagyobb foglalkoztatásból eredő 108,382.386 P 51 f több bevételben teljes fedezetet talál. 2. tétel. Az üzem nagyobb foglalkoztatottsága folytán és a jelentős megrendelések lebonyolítása érdekében szükségessé vált a gyárak bővítése, korszerűsítése és új létesítményekkel való kiegészítése. A budapesti gépgyárban folytatódott a repülőgépműhely építése és bővítése, mellyel kapcsolatban a budaőrsi repülőtéren hangárt es szerelőműhelyt kellett építeni. A gyárnak úgy az autó-, mint a hegesztőitúíhelyéhez új raktár, egyéb gyártmányainak előállítására új csarnok, a gyártmányok minőségi átvételére pedig a műhelyektől ejkülönített épület létesült. Ezenkívül az óbudai Árpád-Dunahíd munkálataival kapcsolatban a vasszerkezetek előrajzolása céljából jegyezőcsarnok építése vette kezdetét. A diósgyőri vas és acélgyárban szivattyúgépházat kellett létesíteni, a durvahengerművet és az elektroacélmű, valamint az acélöntődé csarnokait ki kellett bővíteni s a két utóbbi műhelyt iroda- és öltözőhelyiséggel kellett kiegészíteni. Az áramhiány megszüntetésére továbbá a diósgyőri nagyolvasztó eddig szabadba engedett torokgázainak és a szénpornak felhasználásával egy fáradt-meleg villamosközpont épült. Az új műhelyeket és épületrészeket természetszerűleg gépi berendezéssel és felszereléssel is el kellett látni. A diósgyőri vas- és acélgyárban ezenfelül az elektromos elosztó kábelhálózatot és kapcsoló berendezést ki kellett bővíteni s az acélöntődénél homoketőkészítő berendezést kellett létesíteni. Abból a célból továbbá, hogy az üzem vasércszükségletét minél nagyobb mértékben lehessen belföldről fedezni, a visszacsatolt licei vasércbánya a hozzátartozó bányászati jogokkal egvütt megvásároltatott. Ezenkívül a nagyobb munkáslétszám miatt Diósgyőrött újabb kétemeletes munkáslakóház építése. valamint a diósgyőri kórházhoz szülészeti és nőgyógyászati pavillon építése és felszerelése s végül több kisebb beruházás is szükségessé vált. A fenti beruházások előirányozva nem voltak, de a nagyobb foglalkoztatásból eredő több bevételben részben fedezetet találnak. >. tétel. A költségvetésen alapult) beruházások keretében a tiszaluci vízierőtelep építésére 330.16! P 58 f kiadás számoltatott el. Idevonatkozólag meg kell jegyezni, hogy az üzem ezenfelül a számadási időszakban még további 2,200.000 P-t fordított ugyanerre a célra, melyből azonban 1,200.000 P az Öntözési alap hozzájárulásából, 1,000.000 P pedig az Öntözési alaptól nyert kamatmentes kölcsönből fedeztetett. Az utóbbi összegek az alap kezelésében számoltattak el kiadásként. /. tétel. A könyvelés korszerűsítése céljából beszerzett berendezések és nyomtatványok költségei, valamint az előirányzottnál nagyobb mérvű üzleti forgalommal kapcsolatban megnövekedett távbeszélő költségek okozták. Hozzájárult még, hogy az üzemnek az iparügyi minisztérium épületében elhelyezett központi irodáit bérelt helyiségekbe kellett átköltöztetni. >. tétel. A számítottnál több áthelyezés vált szükségessé. <). tétel. A termelésre előirányzott 2,700.000 q szénmennyiségnél 339.891 q-val több szén, az előirányzott 13,535.850 kilowattóra villanyáram mennyiségnél 4,951.242 Kwh-val több villanyáram termeltetett s így a munkabérek js anyagköltségek is többet tettek. Növelte a túlkiadást a munkabéreknek és az anyagok árának emelkedése. 7. tétel. A magasabb munkabérek és faanyagárak okozták. Bejelentést igényel, hogy a legénységi bányászlaktanya építésere előirányzott összeg — a távolabbi környékről bejáró családos munkásoknak Komlón való letelepítése céljából — családi nuinkásházak építésére használtatott fel. 8. tétel. Az előirányzottnál nagyobb termelés nagyobb munkáslétszám foglalkoztatását tette szükségessé s ennek, valamint a munkabérek emelésének következtében magasabb összegű munkaadói hozzájárulást kellett fizetni. 9. tétel. Az üzemnek az 1938 1939. évi, valamint az 1939—1940. számadási időszaki beruházásaira az állami közigazgatás a számitottnál nagyobb előleget nyújtott s az így keletkezett tartozás szolgálatára az előirányzott összegnél többet kellett fordítani. 10. tétel. Tolna vármegye villamosítási munkálatait a fontos közgazdasági érdekre, valamint a kőolajhiányra való tekintettel fokozott mértékben kellett végrehajtani. ') Az itt kimutatott adatok részletezését lásd a 490. oldalon.