Zárszámadás, 1938-1939
Jelentés az 1938-1939. évi zárszámadásról
/ 0 Indokolások és megjegyzések: 1. tétel. A visszacsatolt területen felállított három kultúrmérnöki és egy folyammérnöki hivatalnál alkalmazott mérnökök, kezelési tisztviselők és altisztek részére folyósított illetmények, továbbá az 1938: XXXVII. t.-c. alapján rendszeresített korpótlékok, végül az 1938: XXXVIII. t.-c. alapján engedélyezett magasabb családi pótlékok utalványozása okozták. 2. tétel. A visszacsatolt területen létesített vízügyi műszaki hivatalok felállításával és működésével felmerült dologi kiadások, valamint a budapesti folyammérnöki hivatalnak a minisztérium épületéből történt kiköltözésével kapcsolatos kiadások okozták. E rovaton nyert elszámolást a sátoraljaújhelyi és szegedi folyammérnöki hivatalok szőlő- és gyümölcsgazdálkodásával kapcsolatban felmerült 1.188 P kiadás is. E gazdálkodási kiadások az 1939—1940. számadási időszakra vonatkozó költségvetésben már előirányoztattak, 3. tétel. A visszacsatolt területen létesített új vízügyi műszaki hivatalokhoz kirendelt tisztviselők kiküldetési költségei idézték elő. 4. tétel. A kereslethez képest nagyobb mennyiségű kő termelése vált szükségessé. A túlkiadás e cím rendes bevételeinek 3. rovatán elszámolt bevételből fedeztetett. A dunabogdányi kincstári kőbánya kezelésében az e rovaton elszámolt 188.745 P 89 f-en felül a vízügyi szolgálat részéről az általa végrehajtandó munkálatok céljaira a kőbánya raktári készletéből átvett terméskő mennyiség pótlására, illetve kitermelésére még 92.107 P 79 f használtatott fel, mely kiadás — a kétszeri elszámolás elkerülése végett — e cím beruházásainak 1. rovata keretében nyert elszámolást. 5. tétel. A soroksári Dunaág műszaki szolgálatának ellátására létesített kirendeltség kezelésében levő és a tárca vízügyi műszaki szolgálatának használatára rendelt kotró- és hajópark fenntartására az előirányzottnál nagyobb arányú javítási munkálatok váltak szükségessé. 6. tétel. A részvénytársulat az ország területén megmaradt mintegy 34 km hosszú csatornaszakaszt, valamint a rajta átvezető hidakat és kompokat állami támogatás nélkül karbantartani nem tudja, mert a fő bevételi forrását képező hajózás a magyar szakaszon úgyszólván teljesen megszűnt, a kezelésében levő és részben mezőgazdasági mívelés alatt álló területekből származó bevételei pedig a kiadásai fedezésére nem elegendők. Ezért a részvénytársulat részére a csatorna magyar szakaszának karbantartási költségeire ez évben is kamatmentes kölcsön engedélyeztetett. 7. tétel. A Rábaszabályozó társulatnak a kisrábatoroki duzzasztómű kezelésére és a partbiztosítások fenntartására utalványozott előleg okozta, melyről a költségvetésben gondoskodás nem történt. E kiadást a mű épségben tartásához és a vízszabályozás zavartalanságához fűződő érdekekre való tekintettel kellett teljesíteni. Hozzájárult még, hogy a visszacsatolt területen az állami kezelés alatt álló vízfolyásokon a vízimunkálatokat el kellett végezni. 8. tétel. Az állami kezdés alatt nem álló vízfolyások megkezdett rendezési munkálatainak zavartalan folytatása céljából az előirányzottnál több államsegélyt kellett folyósítani. Növelte a túlkiadást a Disznósd patak rendezésére engedélyezett államsegély, továbbá az a körülmény, hogy a visszacsatolt területen egyes félbenmaradt és sürgős vízimunkálatokat be kellett fejezni. Bejelentést igényel, hogy a Felsőbodrogi vízszabályozó társulat részére a társulat magyar fennhatóság alá került területén a legsürgősebb árvédelmi és egyéb kiadások fedezésére visszafizetés kötelezettsége mellett utalványozott 2.500 P előleg c rovaton számoltatott el. 9. tétel. A tassi vízerőmű átalakítási munkálataiból folyólag a Közüzemi és Községfejlesztő r.-t. reszere az általa előlegezett és költségvetésileg számításba nem vett kiadásokat meg kellett téríteni. A túlkiadás e cím rendes bevételeinek 5. rovatán elszámolt bevetellel ellensúlyozva van. 10*
