Zárszámadás, 1938-1939
Jelentés az 1938-1939. évi zárszámadásról
XVI BEVEZETŐ JELENTÉS. 2. Az előirányzat és a tényleges eredmények szerint jelentkező hiányt, illetve fölösleget az állami közigazgatásra és az állami üzemekre szétbontva, az alábbi összeállítás teszi szemléltetővé: Az állami közigazgatásnál üzemeknél c.gyuii az előirányzat szerint a tényleges eredmény szerint az előirányzat szerint a tényleges eredmény szerint az előirányzat szerint a tényleges eredmény szerint m 1 1 1 i ó p e n g ő A költségvetési törvényen alapuló és az előirányzat nélküli kezelésben fölösleg hiány 30-2 61-5 30-1 36-7 o-i 24-8 A külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben (kölcsönbevételek nélkül) hiány 117-7 117-7 4-2 4-2 121-9 121-9 Kölcsönbevételek nélkül összesen . hiány 87-5 56-2 34-3 40-9 121-8 97-1 A külön törvényes felhatalmazáson alapuló kölcsönbevételeknél fölösleg 38-0 38-0 38-0 38-0 _ .... fölösleg Együtt — 5 hiány 49-5 18-2 34-3 40-9 83-8 59-1 3. A valódi kezelésben együttvéve mutatkozó 59'1 millió P tényleges (pénztári) hiány mérvének kialakulásánál, mint az a fenti összeállításból is kitűnik, a kölcsönbevételek is közrehatottak. A 38 millió P kölcsönbevétel figyelmen kívül hagyásával az államháztartás 1938/39. évi valódi kezelése tulajdonképen 97-1 millió P pénztári hiánnyal zárult. Ezt az eredményt az államháztartás előző két évi valódi kezelésének tulajdonkepeni (kölcsönbevételek nélküli) pénztári eredményével — állami közigazgatás és állami üzemek szerint — szembeállítva, az alábbi kép mutatkozik : az állami közigazgatásnál fölösleg hiány i az 1936/37. évben 65'3 az 1937/38. évben 43"7 az 1938/39. évben 56-2 az állami üzemeknél hiány millió pengő 57-2 55-8 40-9 együtt fölösleg hiány 8-1 12-1 97-1 az 1938/39. évi eredmény: az 1936/37. évinél .... \ kedvezőbb | 121-5 163 105-2 az 1937/38. évinél .... j kedvezőtlenebb I 99-9 149 85*0 Abból a célból, hogy a valódi kezelés pénztári eredménye a költségvetési törvényben megállapított 01 millió P fölösleggel összevethető legyen, az eredményből a kölcsönbevé telekhez hasonlóan mindazokat a kiadásokat és bevételeket ki kell kapcsolni, amelyek a költségvetésben előirányozva nem voltak, hanem foganatosításukra külön törvények adtak felhatalmazást. (A Felvidék és a Kárpátalja visszacsatolásával és a szeszegyedáruság bevezetésével kapcsolatos kiadások és bevételek, a közmunka kiadások stb.) Ezekből a bevételekből és kiadásokból az állami közigazgatásnál 117-7 millió P, az állami üzemeknél pedig 4-2 millió P, vagyis összesen 121-9 millió P hiány állott elő. (E kiadások és bevételek részletezését 1. a 402—405. oldalakon.)
