Zárszámadás, 1938-1939

Jelentés az 1938-1939. évi zárszámadásról

398 KÜLÖNFÉLE JELENTÉSEK: ÁLLAMI INGATLANOK ELIDEGENÍTÉSE. 384 X. A trianoni békeszerződéssel Magyarországtól átcsatolt területről beköltözöttek és hozzátartozóik részére engedélyezett ellátások. A trianoni békeszerződéssel Magyarországtól átcsatolt területen szolgálatot teljesített és Magyarország területére beköltözött magyar közszolgálati alkalmazottak, valamint az említett területen lakott és Magyarország területére beköltözött magyar nyugdíjasok, özvegyek és árvák nyugellátásával kapcsolatos kérdések az 1927 : XXIV. t.-cikkel ideiglenesen rendeztettek. Minthogy e törvénycikk 7. §-a értelmében az e törvény alapján kifizetett nyugellátásokról külön nyilvántartást kell vezetni, a legfőbb állami számvevőszék célszerűnek vélte, hogy e nyugellátásokról a zárszámadásban is külön jelentés keretében történjék említés. A hivatkozott törvény 2. §-ának (1) bekezdése elrendeli, hogy a fenti címen nyugellátást csak akkor kell fizetni, ha az ellátást kérő — az ellátásra való igényjogosultságának a fennálló jogszabályokban megállapított egyéb feltételein felül — igazolja azt, hogy az 1921. évi július hó 26.-a óta megszakítás nélkül magyar állampolgár, vagy a békeszerződésben szabályozott módon (opció útján) igényelt magyar állampolgárságát a m. kir. belügyminiszter megállapította és hogy állandó lakóhelyét a békeszerződéssel átcsatolt területről az 1923. évi július hó 26. napjáig helyezte át Magyarországba. E rendelkezés alapján az 1938/39. számadási évben a belügyi tárcánál egy esetben havi 45 P 60 f állandó nyugellátás engedélyeztetett e feltételeknek megfelelő igényjogosult részére. Megjegyzendő, hogy a fenti összeg nem foglalja magában a lakáspénzt és a családi pótlékot. Az idézett törvény 2. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a minisztertanács különös méltánylást érdemlő esetekben olyan magyar közszolgálati alkalmazott, nyugdíjas, özvegy vagy árva részére is elrendelhette a nyugellátás fizetését, aki állandó lakóhelyét a békeszerződéssel átcsatolt területről az 1923. évi július hó 26. napja után helyezte át Magyarországba, vagy magyar állampolgárságát az 1921. évi július hó 26. napja után visszahonosítás útján szerezte meg. A minisztertanács ezenfelül a magyar állampolgárság megállapításáig átmenetileg olyan magyar közszolgálati alkalmazott, nyugdíjas, özvegy vagy árva részére is elrendelhette a nyugellátás fizetését, aki a magyar állampolgárság fenntartására irányuló szándékát a békeszerződésben szabályozott módon bejelentette, de magyar állampolgársága még nem állapíttatott meg. Az 1934 : I. t.-c. 5. §-a az 1927 : XXIV. t.-c. 2. §-ának fenti (3) és (4) bekezdése helyébe azt a rendelkezést léptette, hogy csak az államfő engedélyezhet ellátást az olyan magyar közszolgálati alkalmazott, nyugdíjas, özvegy vagy árva részére, aki az 1927 : XXIV. t.-c. 2. §-ának (1) bekezdése 1. pontjában megállapított egyéb feltételeknek megfelel, de állandó lakóhelyét a trianoni békeszerződéssel átcsatolt terüetről az 1923. évi július hó 26. napja után helyezte át Magyarországba, vagy magyar állampolgárságát az 1921. évi július hó 26. napja után visszahonosítás útján szerezte meg. Ez az ellátás a törvényszerű kellékek fennforgása esetén megállapítható ellátásnak a méltányossági körülmények által indokolt hányadában, vagy különös méltánylást érdemlő okból kivételesen egészében állapítható meg. Az 1934 : I. t.-c. 5. §-a alapján történt kedvezményes elbírálás folytán az 1938/39. számadási év folyamán állandó nyugellátás engedélyeztetett : a belügyi tárcánál . a pénzügyi tárcánál 8 esetben havi 772 P 10 f, 94 „ 60 „ 70 „ 10 „ 93 „ 90 „ 120 „ 60 „ 419 „ 30 „ a vallás- és közoktatásügyi tárcánál az igazságügyi tárcánál a honvédelmi tárcánál az államvasutaknál 3 6 összesen havi 1.570 P 60 f. Megjegyzendő, hogy a fenti összegek a leszállítások figyelembevétele után jelentkező, vagyis a tényleg utalványozott összegek.