Zárszámadás, 1938-1939

Jelentés az 1938-1939. évi zárszámadásról

XVI BEVEZETŐ JELENTÉS. Az 1938/39. évi költségvetésben előirányzott bevételekkel szemben jelentkező 239-5 millió P több-bevétel a következő tényezőkből adódik : bevételi*) előirányzat visszamaradás túlhaladás nélküli bevétel millió pengő a rendes bevételeknél a rendkívüli bevételeknél 13-8 0-6 243-3 1-7 3-5 5-4 összesen 14-4 245-0 8-9 IV. Kölcsönbevételek. Átfutó kezelés. Leltár. Ha a 14-4 millió P bevételi visszamaradást levonjuk az összesen 253-9 millió P-t tevő bevételi túlhaladásból és előirányzat nélküli bevételből, úgy a költségvetés bevételi előirányzatával szemben a fentebb kimutatott 239'5 millió P több-bevétel jelentkezik. A valódi bevételek összefoglalása érdekében a lefolyt három költségvetési év kölcsönbevételei fentebb már közöltettek. Az 1938/39. évben felvett s a valódi kezelésben elszámolt 38 millió P kölcsönből, az 1939. év július havában már vissza is fizetett 28 millió P az állam forgótőkeszükségletének fedezésére, 10 millió P pedig közmunkák céljára vétetett fel. Ezen felül a kormány a gazdatartozások rendezésének elősegítésére 10 millió P-t s az 1938 : XX. t.-c.-ben részletezett nemzeti beruházásokra 275 millió P kölcsönt vett fel; ezek a kölcsönök a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített alapoknál, illetve a „Nemzeti beruházási alap"-nál vannak bevételre előírva. A forgótőke szükséglet fedezésére és a gazdatartozások rendezésének elősegítésére felvett kölcsönöket a Magyar Nemzeti Bank, a közmunkákra felvett kölcsönt pedig a Külföldi Hitelek Pénztára nyújtotta. A nemzeti beruházásokra szolgáló kölcsön jegyzői megoszlanak a magyar közgazdasági élet egyes tényezői között. Az átfutó kezelés két számlája közül az előlegek számláján 3-1 millió P tiszta bevételi többlet, az idegen pénzek számláján viszont 0'5 millió P tiszta kiadási többlet jelentkezik. Ennek folytán az átfutó kezelés az állam pénzkészletét 2*6 millió P-vel gyarapította. Ebből kifolyólag azonban az átfutó kezeléssel kapcsolatban álló leltári számlákon, az átfutó pénzkezelés természetéből folyóan, azonos összegű tiszta vagyonfogyatkozás állott elő. Az 1938/39. évi állami zárszámadás leltári része felöleli az állami üzemek összes vagyonés teherszámláit. E leltári számlák kimutatják az üzemek különböző vagyonrészeinek és terheinek évkezdeti és évvégi álladékát, az év folyamán történt tiszta gyarapodásokat, illetve fogyatkozásokat, valamint e változásokkal kapcsolatos ellenszolgáltatásokat és a tiszta vagyonváltozások jogcímeit. Az állami közigazgatást illetően az ingatlanok, a hasznos jogok, valamint a berendezések és felszerelések leltári számlájából csak az évközben előállott bruttó gyarapodások, az ezekkel összefüggő pénzkiadások és leltári vagyonváltozások, valamint az e vagyonrészekből történt értékesítéssel viszonylagos pénzbevételek, illetve leltári vagyonváltozások voltak közzétehetők. E vagyonszámlák kezdőleges és évvégi álladéka, valamint évközi fogyatkozása azonban — átértékelés hiányában — mint az előző években, ezúttal sem volt közölhető. E csonka számlák miatt az államháztartás jövedelmi és vagyonmérlege sem volt elkészíthető. Az átértékelési és az ezzel egybekapcsolandó értékbecslési munkálat megindítása iránt az 1938/39. évben sem volt lehetséges intézkedést tenni. Ezt a nagyobb arányú és költséget okozó munkálatot ugyanis, mint az az 1934/35. évi jelentésben a 38—39. oldalakon részletesebben már említve volt, csak megállapodottabb, vagyis olyan gazdasági viszonyok mellett indokolt foganatba venni, amikor számítani lehet arra, hogy az árak nem fognak oly jelentékenyen és sűrűn hullámozni, mint az a közelmúlt években tapasztalható volt. Meg kell még említeni, hogy a Felvidék és a Kárpátalja visszacsatolásával az állam tulajdonába jutott vagyon értéke csak részben volt az állami leltárba felvehető, mert e vagyon számbavétele és becslése még befejezhető nem volt. *) Az egyes költségvetési osztályokban a bevételi visszamaradás és a bevételi túlhaladás a részletezésekből állapítható meg.