Zárszámadás, 1937-1938

Jelentés az 1937-1938. évi zárszámadásról

109 Indokolások és megjegyzések: /. tétel. Az illetményeknek az 1937. évi 7.000. M. E. számú rendelettel, valamint a családi pótléknak az 1937 : XIII. t.-cikkel évközben történt felemelése és az a körülmény okozta, hogy a jutalékszabályzat alapján járó jutalékok összege a forgalom nagymérvű növekedése folytán emelkedett, az idézett kormányrendelet alapján pedig 1938. évi január hó L-jétől kezdve a munkajutalék munkaegységenként 0-95 f helyett I f-rel került kifizetésre. 2. tétel. A forgalom emelkedésével kapcsolatban az író-, számoló- és könyvelőgépekhez szükséges alkatrészek és javítások költségei, a különféle író- és irodaszerek, valamint a világítás költségei emelkedtek, azonkívül az intézeti házaknál a számításba vettnél nagyobbmérvű helyreállítási munkálatok elvégzése vált szükségessé. 3. tétel. A takarék- és csekküzletágban elhelyezett betétek emelkedésével kapcsolatban a kifizetett kamatok összege is növekedett. Azonkívül az üzleti forgalom emelkedésével kapcsolatban az előirányzottnál több nyomtatvány került felhasználásra. i 4. tétel. A zálogtárgyak fuvarozásának gazdaságosabbá tétele céljából a postatakarékpénztár 3 drb. új tehergépkocsit szerzett be. Ezenkívül az intézet épületén különféle átalakítások váltak szükségessé. 5. tétel. A postatakarékpénztár szervezete és ügyvitele tárgyában kiadott utasításnak megfelelően a tulajdonképeni tiszta üzleti nyereség felét a külön tartalékalap gyarapítására kell fordítani. E tartalékalap az értékpapírok árfolyamában, valamint az ingatlanok és ingóságok, továbbá a beraktározott javak értékében beálló csökkenések fedezetére szolgál. 6. tétel. A legfőbb állami számvevőszék a hozzá megküldött indokolások alapján a túlkiadások okait a következőkben foglalja össze : A nyugdíjaknak, nyugbéreknek, özvegyi nyugdíjaknak, nevelési járulékoknak, életjáradékoknak és kegydíjaknak az 1937. évi 7.000. M. E. számú rendelettel történt felemelése, valamint az 1937 : XIII. t.-c. alapján a nyugdíjasok részére is engedélyezett magasabb családi pótlékok utalványozása okozta. Hozzájárult még az állandó ellátásban részesülők létszámának a költségvetés összeállításánál alapul vett létszámmal szemben való emelkedése, továbbá az is, hogy az alacsonyabb ellátásban részesülőket magasabb összegű ellátást élvezők váltották fel. Mindezek az előirányzat összeállításánál számításba vett évközi megtakarítást (1.909.412 P-t) teljesen felemésztették, sőt az alrovatok nagy részénél azonfelül is túlkiadásf okoztak. Végül egyes címeknél az 1928: XL. t.-c. alapján fizetendő ellátások, továbbá az üzemi balesetből folyó kártalanítások is meghaladták a számításba vett összegeket, mert a felmerült igényeket a megállapított hitelre való tekintet nélkül utalványozni kellett. Megjegyzendő, hogy e címnél a fent említett okokon kívül növelte még a túlkiadást az is, hogy több esetben — részben a közigazgatási bíróság ítélete alapján — évekre visszamenőleg kellett nyugdíjakat folyósítani. 7. tétel. A 6. tétel második bekezdése alatt említett okokon kívül túlkiadást okozott az is, hogy az államvasutak nyugbérpénztára — a bevételeinél előállott visszamaradás folytán — az előirányzottnál kisebb összeggel járult a nyugdíjterhekhez. S. tétel. A 6. tétel második bekezdése alatt említett okokon kívül túlkiadást okozott az is, hogy a társpénztári nyugbérpénztár részére fizetendő munkaadói hozzájárulás összege — a munkabérkiadások emelkedése következtében — szintén emelkedett. 9. tétel. L. a 6. tétel második bekezdése alatt említett okokat. 10. tétel. Egy szülőtlen gyermek részére az 1912 : LXV. t.-c. 76. §-a alapján ellátást kellett utalványozni. L kiadás fedezetéről a költségvetés összeállításánál gondoskodás még nem történhetett. ») A kiadásoknak természetük szerinti csoportosítását lásd ') Ebből 3,421.675 P 50 f túlkiadás az 1937: XI. t.-c. 5. nyervén, a/ indokolandó hi tel túllépés 135,100.944 P 39 f-re száll a 384-385. oldalakon. §-ában engedélyezett átruházási jog alapján fedezetet le.