Zárszámadás, 1937-1938
Jelentés az 1937-1938. évi zárszámadásról
XII BEVEZETŐ JELENTÉS. XIII Az egyes kiadási csoportok aránya az összes tényleges kiadásokhoz viszonyítva, az 1935/36—1937/38. években a következő: 1935/36-ban 1936/37-ben százalék 1937/38-b személyi járandóságok 27-8 26-9 26-7 nyugellátások 19-7 19-0 18-4 hozzájárulások az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz 3-9 3-6 3-5 dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadások 38-2 40-1 41-1 beruházások 3-8 3-9 6-4 állami adósságok 6-6 6-5 3-9 békeszerződési terhek — — — összesen 100*0 100-0 100-0 A személyi járandóságokra előirányzott 365-3 millió P-vel szemben 3-4 millió P túlkiadás jelentkezik, amit főleg az illetményeknek az 1937. évi 7.000. M. E. számú rendelettel 1938. január 1-től kezdődően történt felemelése okozott. Az illetményemelésből származó többletet azonban nagy mértékben csökkentette az év közben megüresedett állások betöltésére nézve — a kezdő állások kivételével — ez évben is fennállott tilalom. A nyugellátásokra előirányzott 244-5 millió P-vel szemben 9-9 millió P túlkiadás mutatkozik. Ezt a kedvezőtlen eredményt az indokolásokból megállapíthatólag a nyugellátásoknak a fentebb említett rendelettel történt felemelésén kívül az ellátásban részesülők számának emelkedése és az a körülmény okozta, hogy az alacsonyabb ellátásban részesülőket magasabb összegű ellátást élvezők váltották fel, minek következtében a költségvetésben előirányzott évközi megtakarítás (intercalare) sem érvényesülhetett. Ugyancsak jórészt az illetmények felemelése idézte elő azt a 0-9 millió P túlkiadást is, ami az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz való hozzájárulásokra előirányzott 47-4 millió P-vel szemben mutatkozik. A dologi s egyéb rendes, valamint az átmeneti kiadásokra 472 millió P volt előirányozva, amivel szemben a túlhaladás 94-7 millió P. Ennek több mint harmadrészét, 39'3 millió P-t, ez évben is az állami vas-, acél- és gépgyárak foglalkoztatásának a költségvetés összeállításakor alapul vett munkatervnél lényegesen kedvezőbben történt alakulása okozta ; e túllépést azonban teljes mértékben ellensúlyozza ennél az üzemnél a bevételi előirányzattal szemben elért többlet. Ezenkívül túllépés állott elő az állami javak karbantartására, felújítására és kiegészítésére előirányzott kiadásoknál is, mert az ily szükségletek megindított kielégítését — minthogy az a kiadások gyors csökkentése érdekében éveken át mellőztetett — ez évben is folytatni kellett. Végül jelentékenyebb összeget tettek ki az inségenyhítést célzó segélyek és az elemi csapásoktól károsultaknak nyújtott támogatások, melyek előirányozva nem voltak, valamint a pénzverési költségek. Megjegyzendő, hogy a kiadások szóbanlevő csoportjában jelentkező túlkiadások egy részét a költségvetési törvényben engedélyezett hitelátruházások fedezték. A beruházásokra a költségvetési és az előirányzat nélküli kezelésben 57 millió P fordíttatott, ami az előirányzott 44-5 millió P-nél 12-5 millió P-vel több. Ezenkívül közmunkákra külön törvényes felhatalmazások alapján még 31-5 millió P fordíttatott. Az állami adósságok szolgálatánál jelentős megtakarítás mutatkozik és pedig 92-4 millió P előirányzott kiadással szemben 38-2 millió P. A megtakarítást majdnem teljes egészében az a fentebb már említett körülmény idézte elő, hogy az államadósságok szolgálatára nézve a hitelezőkkel új, kevésbé terhes megállapodások köttettek.
