Zárszámadás, 1936-1937

Jelentés az 1936-1937. évi zárszámadásról

Indokolások és megj egyzések: 1. tétel. A túlkiadást az okozta, hogy egyes önhibájukon kívül súlyos anyagi helyzetbe került ügyvédek részére lehetővé tétetett, hogy az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézettel szemben fennálló járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tegyenek. E rovaton oly kiadások is számoltattak el, melyekről a költségvetésben gondoskodás nem történt éspedig : a) A Magyar Vörös Kereszt Egyletnek a Londonban tartott III. Nemzetközi Szociális Kongresszusra kiküldött tagjai részére kiutalt 2.500 P. A kongresszuson való részvételhez fűződő közérdekű szempontokból a kiküldetési költségek egy részét vállalni kellett. b) A csepeli lőszerrobbanás folytán kárt szenvedett lakosoknak kártalanítására és ezek megállapításával kapcsolatos eljárási költségekre folytatólagosan fizetett 1.249 P 36 f; a megállapított igényeket ugyanis ki kellett elégíteni. c) A Genfben tartott nemzetközi munkaügyi értekezletre kiküldött részére kifizetett 1.000 P, amit a tárca érdekében teljesített út részbeni költségei címén kellett vállalni. 2. tétel. Az országos inségenyhítő mozgalom költségei okozták. A kiadott összegből 25 vármegye részére 1,656.500 P, a törvényhatósági joggal felruházott városok részére 911.000 P és a megyei városok részére 1,127.500 P utaltatott ki. A vármegyék részére engedélyezett összegek azon községek lakosságának a támogatására használtattak fel, ahol aszály vagy egyéb elemi csapás folytán a téli megélhetés biztosítva nem volt. Minthogy az inségakció keretében általában csak teljesített munka ellenében részesülhetnek az arra reászorultak segélyezésben, az engedélyezett összegek legfőképen útépítésre, kőkitermelésre, bekötőutak földmunkálataira, fásításra, valamint talajjavítási célokra fordíttattak. A törvényhatósági joggal felruházott, valamint a megyei városok részére engedélyezett összesen 2,038.500 P városrendezési, gyümölcsös-telepítési, gyermekétkeztetési költségekre, napközi otthonok fenntartására, házi ipari foglalkoztató műhelyek támogatására, az ideiglenesen munkaképtelenek segélyezésére és szellemi szükségmunkások foglalkoztatására használtatott fel. 3. tétel. A jótékonycélú állami sorsjáték tiszta jövedelmét a pénzügyminiszter félévenként rendeltetésszerű felhasználás végett a belügyi tárcának engedi át. Ennek az összegnek a keretében az év folyamán 106 jótékonycélú egyesület és intézmény részesült segélyben. 4. tétel. Békés és Bihar vármegyék területén az 1925/26. év telén pusztított árvíz károsultjainak érdekében indított országos gyűjtésből a károk helyrehozatala és a segélyakció lebonyolítása után fennmaradt összeg — miután eredeti rendeltetése szerint már nem lehetett felhasználni — igen fontos és elsősorban megvalósítandó közegészségügyi és közérdekű társadalmi célok szolgálatába állíttatott. Ez alapon 1.500 P egy szegényház berendezésére és felszerelésére, 1.900 P pedig egy szegénygondozás céljait szolgáló épület vételárának és berendezési költségeinek részben való fedezésére engedélyeztetett. 5. tétel. A közúti forgalomban résztvevő gépjáróművek szaporodása folytán a gépjárómű vizsgálatok és a gépjáróművezetői vizsgák számának emelkedése, valamint a gépjáróműveknek az év folyamán elrendelt újabb ellenőrző vizsgálatai során felmerült szakértői munkadíjak és kiküldetési költségek okozták. A túlkiadáshoz hozzájárultak még a rendszámtábláknak, nyomtatványoknak stb. a számításba vettnél nagyobb beszerzési költségei is. A túlkiadást e cím „Gépjármű és vezetői vizsgadíjak és rendszámtáblák utáni díjak" rovatán elért bevételi többlet ellensúlyozza. 6. tétel. A szolgálat zavartalan és eredményes ellátása érdekében különböző műszereket és felszerelési cikkeket kellett az előirányzatot meghaladó mérvben beszerezni. Ezenkívül a hivatalok célszerűbb elhelyezésével kapcsolatosan is merült fel többköltség. 7. tétel. A tűzrendészet fejlesztéséről szóló 1936 : X. t.-c. végrehajtásával kapcsolatos kiadásokról a költségvetés összeállítása alkalmával gondoskodás még nem történhetett. Az idézett törvény végrehajtása során az 1936/37. költségvetési év folyamán 408.000 P kiadás merült fel, mely összeg a tűzrendészeti felügyelők költségátalányára, az országos tűzrendészeti felügyelő működésével felmerült dologi kiadásokra, a budapesti kerületi tűzrendészeti felügyelő dologi kiadásaihoz, valamint a járási tűzrendészeti felügyelői tanfolyam dologi kiadásaihoz való állami hozzájárulásra, végül egyes megyei városok és községek tűzrendészeti dologi kiadásai egyik részének fedezésére szolgáló államsegélyekre fordíttatott. E kiadás ugyenezen cím előirányzat nélküli bevételeinek „Tűzrendészeti járulékokból" rovatán elszámolt 453.662 P 36 f bevételből fedeztetett. 8. tétel. A költségvetésben feltüntetett létszámmal szemben a VI. rangosztályban két II. osztályú főtörzsorvosi és egy II. osztályú főtörzsállatorvosi, továbbá nyolc gazdászati zászlósi és hetvenhat próbacsendőri állással több töltetett be. A két II. osztályú főtörzsorvosi és az egy II. osztályú főtörzsállatorvosi állástöbbletnek oka az, hogy a csendőrségnél az előléptetések nem a költségvetésileg megállapított létszámban beállott üresedések, hanem évfolyamok, illetve szolgálati évek szerint automatikusan történnek, míg a nyolc gazdászati zászlósi túlbetöltést az okozta, hogy a csendőrség gazdászatkezelési szolgálatának zavartalan ellátása érdekében nyolc tisztjelöltet próbaszolgálatuk letelte után zászlósokká kellett előléptetni. E túlbetöltéseket az összlétszám keretében más rangosztályú állásoknál mutatkozó üresedések ellensúlyozták. A hetvenhat próbacsendőri állástöbblet azért állott elő, mert a közbiztonsági szolgálat fokozott követelményei miatt 76 egyént elméleti és gyakorlati kiképzésre kellett berendelni. A csendőrlegénységi létszám emelése az 1937/38. évi költségvetési előirányzat személyzeti állományába felvétetett és az az országgyűlés által jóváhagyatott. 9. tétel. A legénységi létszám emelésével járó dologi szükségletek, továbbá a pótlovak és azok részére szükséges szerelvények és lótáp beszerzése, valamint az a körülmény idézte elő, hogy szolgálati szempontból új közlekedési őrsök szerveztettek, amelyek, valamint a nyomozó alakulatok részére is gépkocsikat kellett beszerezni; ezenkívül szolgálati okokból szükségessé válta csendőrség rádióvevő hálózatának a fejlesztése is.