Zárszámadás, 1936-1937

Jelentés az 1936-1937. évi zárszámadásról

101 Indokolások és megjegyzések: /. tétel. Az előző évekhez hasonlóan az üzem foglalkoztatása a költségvetés összeállításakor alapul vett munkatervnél lényegesen kedvezőbben alakult. Ennek következményeként nagy mertékben emelkedtek főleg a gyártási anyagokra és munkabérekre fordított s az egyéb üzemi kiadások, továbbá a felújítási és karbantartási kiadások. A kedvező üzletmenet egyben lehetővé tette, hogy az üzem régebbi áru- és banktartozásainak törlesztésére az előirányzottnál jóval nagyobb összeget fordíthasson. Ezenkívül a nagyobb foglalkoztatás maga után vonta a dologi kiadások, kiküldetési költségek, valamint a gyárak betegségi biztosító intézeteihez, illetve az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási alaphoz való hozzájárulás és egyéb kisebb kiadások emelkedését is. Növelte a túlkiadást, hogy a személyi járandóságoknál előirányzott évközi megtakarítás teljes egészében nem volt elérhető, továbbá.hogy behajthatatlan követelések címén az előirányzottnál lényegesen nagyobb összeget kellett leírni, valamint, hogy a diósgyőri evangélikus egyházat a hitélet fellendítése céljából — az előző évhez hasonlóan — a templomépítésben támogatni kellett. Túlkiadást idéztek elő végül az alábbi kiadások, melyekről a költségvetés említést nem tett: a) Három alkalmazott részére kifizetett összesen 11.700 P működési pótlék. Az illető három alkalmazott különleges munkakörben teljesít szolgálatot ; a részükre kifizetett működési pótlék a munkakörükben készített különleges gyártmányok magasabb eladási árában talál fedezetet. b) Az alkalmazottak részére kifizetett 85.220 P jutalék. A jutalék engedélyezése méltányossági okokból történt, tekintettel arra, hogy az üzemnél a nagymértékben csökkentett létszám mellett és az erősen emelkedő foglalkoztatás folytán az alkalmazottak munkája jelentékenyen növekedett, úgyhogy annak elvégzésére csak állandó túlmunkával voltak képesek. c) Az Ipari Munkaszervező Intézet üzletrészeinek jegyzésére fordított 179.650 P. E kiadás oka az, hogy az üzemnek az Ipari Munkaszervező Intézettel nagyobb megrendelések lebonyolítása iránt kötött megállapodása értelmében üzletrészeket kellett jegyeznie, melyeket az intézet — az előző évben hasonló okból már jegyzett üzletrészekkel együtt — a megrendelések lebonyolítása után vissza fog vásárolni. d) A Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete r.-t. részvényeinek vételára címén felmerült 24.900 P. Az üzem és az Angol-Magyar Bank között az említett részvénytársaságra vonatkozólag kötött megállapodás ugyanis megszűnt és ebből kifolyólag az Angol-Magyar Bank a tulajdonában volt 249 drb. 100 P névértékű részvényt a megállapodásnak megfelelően minden térítés nélkül átadta az üzemnek, amely utóbbi e részvények 24.900 P névértéket a Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete r.-t. pénztárába befizette. ej Az Angol-Magyar Banknak a d) alatt említett megállapodás megszüntetésével kapcsolatban fizetett 35.000 P. Az Angol-Magyar Bank és az üzem között a kereskedelmi képviseletre vonatkozólag még az 1926. évben kötött megállapodás azért szűnt meg, mert az a változott gazdasági viszonyok között már nem volt megfelelő. Minthogy a megállapodás az 1942. évi június hó 30,-áig volt érvényben, nem lehetett elzárkózni az elől, hogy az ez idő alatt várható haszon elmaradásáért a bank kártalaníttassék. E kártalanítás mértéke hat éven át fizetendő évi 35.000 P-ben állapíttatott meg. A kártalanításra vonatkozó megállapodás az üzemre nézve előnyös, mert a kereskedelmi képviseletnek — a bank kiválásával lehetővé vált — saját kezelésbe vétele folytán elért haszon a kártalanítás összegét lényegesen meghaladja. f) Az ,,1938-as Magyar Kettős Szentév Gazdasági és Technikai Szolgálata" költségeihez — a nagy propaganda-lehetőségekre való tekintettel — adott 5.000 P hozzájárulás. Megjegyzendő, hogy a túlkiadás a nagyobb foglalkoztatásból eredő 35,137.094 P 17 f több bevételben teljes fedezetet talál. 2. tétel. A nagyobbmérvű szénmintavételekkel és az üzem fokozottabb ellenőrzésével kapcsolatos kiküldetések költségei okozták. 3. tétel. A termelésre előirányzott 1,130.000 q szénmennyiségnél 228.952 q-val több termeltetett s így a munkabérek és anyagköltségek is többet tettek. 4. tétel. A komlói elemi iskola helyiségeinek fekvése, térfogata, világítása és egészségügyi berendezése nem volt megfelelő. Ezért az új iskola felépítését tovább halasztani nem lehetett. 5. tétel. Az előirányzás kerek összegben történt. Ö. tétel. Egyrészt az előirányzottnál nagyobb mennyiségben termelt műfa és fagyártmány termelési költsége és a vasúti üzemanyagok drágulása, másrészt az erdősítési hátralékok csökkentése, a színi erdőbirtok erdősítésének fokozott mérvben való végrehajtása és a bükkmakk termésnek erdőfelújítási célokra való felhasználásával kapcsolatban felmerült kiadás, azonkívül az előirányzottnál több gyógykezelési költség, végül a miskolci erdőigazgatóság kerületében régebben végzett mélyfúrási munkálatokból fennmaradt tartozásnak egyesség útján való rendezésére kifizetett 10.000 P okozta, mely utóbbi kiadásról a költségvetésben említés nem történt. 7. tétel. Az erdei utak nagyobbmérvű javítása elodázhatatlan volt. Ezenkívül a lillafüredi Palota szállóban szükséges új mosókonyha céljára átalakításokat kellett végezni. E rovaton számoltatott el a parádi Csevice-forrásnak egészségügyi okokból szűrőberendezéssel történt felszerelésére fordított 1.064 P 75 f is, melyről a költségvetésben gondoskodás nem történt. 8. tétel. A visegrádi és nagymarosi róm. kath. templomok rossz karban levő cseréptetőzetének, illetve bádogtornyának fedésére, valamint a dűlőfélben levő dunabogdányi róm. kath. templom helyreállítására összesen 17.384 P 52 f fordíttatott, mely kiadásról a költségvetésben gondoskodás nem történt. 9. tétet. Az üzem a bevételek kedvező alakulása folytán az 1936 37. évre megállapított kötelezettségén felül, a tartozások mielőbbi kiegyenlítése céljából nagyobb összegű tőketörlesztést teljesített. 10. tétel. A Palota szálló hasznavehetetlenné vált leltári tárgyainak nagyobbmérvű pótlása, az előrelatpttnál több tatarozás és az élelmiszerek drágulása okozta. l) Az itt kimutatott adatok részletezését lásd a 386. oldalon.