Zárszámadás, 1935-1936

Jelentés az 1935-1936. évi zárszámadásról

382 KÜLÖNFÉLE JELENTÉSEK : MÓDOSÍTÁSOK ÉS EGYSZERŰSÍTÉSEK. XII. Módosítások és egyszerűsítések az állami zárszámadás és az arra vonatkozó jelentés szerkezetén és tartalmi körén. Azokat az okokat, amelyek a zárszámadás és a legfőbb állami számvevőszéknek ahhoz fűzött jelentése szerkezetének és tartalmi körének módosítását, illetve egyszerűsítését indokolttá tették, általánosságban a bevezető jelentés ismerteti (1. a XXV—XXVIII. oldalakon) és ott jelenttettek be azok a szerkezeti változtatások és módosítások is, amelyek esetleg a zárszámadásra vonatkozó törvényes rendelkezésekkel ellentétben állóknak vélelmezhetők. Az alábbiak azokról a módosításokról és egyszerűsítésekről és azok indokairól kívánnak tájékoztatást nyújtani, amelyekre nézve nem lehet kétséges, hogy azok a vonatkozó törvényes rendelkezések eddigi értelmezése keretében megvalósíthatók voltak, vagy pedig olyan részletekre vonatkoznak, amelyekre a törvények nem terjednek ki. E módosítások és egyszerűsítések ismertetése előtt az áttekintés érdekében célszerű itt rámutatni arra, hogy a zárszámadásnak és jelentésnek egy füzetbe történt összevonása folytán, az egyesített füzet az anyagot akként csoportosította, hogy az a bevezető jelentéssel kezdődik, azután az állami közigazgatás és állami üzemek zárszámadását, ezt követően az alapok és alapítványok zárszámadásait, végül a különféle jelentéseket, a mellékleteket s a függeléket tartalmazza. A tartalomjegyzék mellett, annak feltüntetésére, hogy egy-egy tárca (költségvetési fejezet) körébe tartozó különféle számlák stb. a zárszámadás mely lapjain találhatók, szakmutató szolgál. A jelentés bevezetője után eddig következett rész, mely a kezelési eredményeket ismertette, nem tétetett közzé. Ez a rész szinte kizárólag a zárszámadás adatainak ismétlésére szorítkozott. Mellőzhetővé vált tehát, mert egyrészt ezúttal a zárszámadás és jelentés egy füzetbe foglalva adatik közre s mert másrészt a zárszámadás egyszerűsítése folytán a szóbanforgó részben közölt adatok most már magában a zárszámadásban könnyűszerrel megtalálhatók. A zárszámadásnak „Az állami közigazgatás és állami üzemek zárszámadása" elnevezésű csoportja három részre tagozódik éspedig a pénzkezelésre, leltárra és a pénztári mérlegre. A pénzkezelési rész valódi és átfutó kezelésre tagozódik. 1. A valódi kezelés eredményei eddig öt sommázatban összesíttettek. A sok sommázat a főeredmények megállapítását a tömeges adatközléssel szövevényessé tette, egyes adatokat többször ismételt s oly adatokat is közölt, melyek érdeklődésre számot aligha tarthattak, de szükség esetén az összehasonlító részből is megállapíthatók voltak. Ezért a sommázatok száma csökkentetett. ű) A valódi kezelés fősommázata, továbbá az állami közigazgatás, valamint az állami üzemek valódi kezelésének sommázata az eddigi szerkezetben fenntartatott. Abból folyólag azonban, hogy az összehasonlító rész — mint azt a bevezető jelentés a XXVII. oldalon b) alatt ismerteti — az előirányzattal nem az utalványozott kiadásokat, illetve előírt bevételeket, hanem a tényleges kiadásokat, illetve bevételeket veti egybe, tartalmilag módosultak. E sommázatok most már a bevételeknek és kiadásoknak egyrészt az előirányzatban, másrészt a tényleges kezelésben történt egybevetéséből eredő fölösleg-hiány feltüntetésén kívül az előirányzott kiadásokkal és bevételekkel a tényleges eredményeket is egybevetik, továbbá azt is feltüntetik, hogy a tényleges kezelésben mutatkozó fölösleg-hiány az előirányzottnál kedvezőbben avagy kedvezőtlenebbül alakult-e. b) E sommázatokhoz utolsónak csatlakozik a költségvetési fősommázat beosztásának általában megfelelő Jejezet-sommázat, mely az eddigi két címsommázat hasábrendszere szerint azoknak összevonásával készült. c) Elejtetett a zárszámadás sommázati részében eddig D. alatt a kiadásoknak és bevételeknek költségvetési fejezetek, osztályok és alosztályok szerint két részben közölt átnézete, mert annak további fenntartását gyakorlati szükség nem indokolja és az különben is félreértésekre adhatott okot. Ugyanis e sommázatokban az egyes üzemek — kiadásaik között — az azokat terhelő nyugellátásokra vonatkozó adatokat nem tartalmazhatták, mivel a nyugellátások külön fejezeten vannak előirányozva. d) Ugyancsak elejtettek a két részben közölt címsommázatok is. E túlságosan terjengős sommázatokra ugyanis már nincsen szükség, mert a bevezető jelentés XXVI. oldalának ű) alatti részében előadottak szerint az összehasonlító rész a kiadásoknál és a bevételeknél egy-egy cím összes valódi kiadásait, illetve bevételeit egybefoglalja. e) Újítást jelent, hogy a közzétett sommázatok különválasztva mutatják ki a kölcsönbevételek nélküli kezelést, a kölcsönbevételeket s végül e kettő együttes összegét, ami által feleslegessé vált a bevezető jelentésben a valódi kezelés pénztári eredményének levezetése. 2. a) A sommázatokat követő úgynevezett összehasonlító rész teljesen újszerű berendezést nyert. Eddig a rendes kiadások, átmeneti kiadások, beruházások, rendes bevételek és rendkívüli bevételek szerint a költségvetési törvények berendezését követte. Új berendezésében csak két csoportra: kiadásokra és bevételekre tagozódik, aminek okait a bevezető jelentés XXVI. oldalán az aj pont tartalmazza.