Zárszámadás, 1935-1936
Jelentés az 1935-1936. évi zárszámadásról
XVI BEVEZETŐ JELENTÉS. előirányzat tényleges a tényleges bevétel * bevetel több millió pengő rendes bevételek 1.091-6 1.180-1 88-5 rendkívüli bevételek 9*1 15-2 6-1 összesen 1.100-7 1.195-3 94-6 Az 1935/36. évi költségvetésben előirányzott bevételekkel szemben jelentkezik (az egyes költségvetési osztályokban a bevételi visszamaradás és a bevételi túlhaladás a részletezésekből történt kirovancsolás útján állapíttatott meg): bevételi előirányzat visszamaradás túlhaladás nélküli bevétel millió pengő a rendes bevételeknél a rendkívüli bevételeknél 8-2 2-3 95-9 1-2 0-8 7-2 összesen 10-5 97-1 8-0 Ez eredmények szerint, ha a 10-5 millió P bevételi visszamaradást levonjuk az összesen 105-1 millió P-t tevő bevételi túlhaladásból és előirányzat nélküli bevételből, úgy a költségvetés bevételi előirányzatával szemben a fentebb kimutatott 94-6 millió P többbevétel jelentkezik. 'bevételek'" A valódi bevételek összefoglalása érdekében a lefolyt három költségvetési év kölcsönbevételei és azoknak a közigazgatás és üzemek közti megoszlása fentebb már közöltetett. Itt még említést érdemel, hogy az 1935/36. évben felvett s a valódi kezelésben elszámolt 48-7 millió P kölcsön kizárólag az adósságok külföldi szolgálatával és a törvényes felhatalmazások alapján kölcsönbevételekből fedezendő közmunka-kiadásokkal függ össze. A 48-7 millió P, valamint a gazdatartozások rendezésének elősegítésére felvett 32 millió P kölcsön, mely utóbbi az illető alapoknál van bevételezve, nem terhelte a belföldi pénzpiacot, mert ezeket az összegeket a Külföldi Hitelek Pénztára, illetve a Magyar Nemzeti Bank nyújtotta. Az 1935/36. évben felvett 48-7 millió P kölcsönt a zárszámadás 170. oldala részletezi. Átfutókezeié 8. Az átfutó kezelés két számlája közül az előlegek számláján 32 millió P tiszta kiadási többlet, az idegen pénzek számláján viszont 40'5 millió P tiszta bevételi többlet jelentkezik. Ennek folytán az átfutó kezelés az állam pénzkészletét 8-5 millió P-vel növelte. A pénzkészletnek ez az emelkedése főleg arra vezetendő vissza, hogy a posta, távírda és távbeszélő üzemnek a postatakarékpénztári és a belföldi postautalvány forgalomból eredő készpénzálladéka az 1935/36. év végén többet tett, mint az előző év végén. Leitér. Az 1935/36. évi állami zárszámadás leltári része felöleli az állami üzemek összes vagyonés teherszámláit. E leltári számlák kimutatják az üzemek különböző vagyonrészeinek és terheinek évkezdeti és évvégi álladékát, az év folyamán történt tiszta gyarapodásokat, illetve fogyatkozásokat, valamint e változásokkal kapcsolatos ellenszolgáltatásokat és a tiszta vagyonváltozások jogcímeit. Az állami közigazgatást illetően az ingatlan vagyon, a hasznos jogok, valamint a berendezések és felszerelések leltári számlájából csak az évközben előállott bruttó gyarapodások, az ezekkel összefüggő ellenszolgáltatások, valamint az e vagyonrészekből történt értékesítéssel viszonylagos pénzbevételek, illetve leltári vagyonváltozások voltak közzétehetők. E vagyonszámlák kezdőleges és évvégi álladéka, valamint évközi fogyatkozása azonban — átértékelés hiányában — mint az előző években, ezúttal sem volt közölhető. E csonka számlák miatt az államháztartás jövedelmi és a vagyonmérlege sem volt elkészíthető.
