Zárszámadás, 1935-1936

Jelentés az 1935-1936. évi zárszámadásról

Indokolások és megjegyzések: 1. tétel. A részvénytársulat az ország területén megmaradt mintegy 34 km hosszú csatorna szakaszt, valamint a rajta átvezető hidakat és kompokat állami támogatás nélkül karbantartani nem tudja, mert a fő bevételi forrását képező hajózás a magyar szakaszon úgyszólván teljesen megszűnt, a kezelésében lévő terület mezőgazdasági bevételei pedig az adott gazdasági helyzetből folyólag fokozatosan csökkentek. Ezért a részvénytársulat számára a csatorna magyar szakaszának karbantartási költségeire 25.000 P kamatmentes kölcsön engedélyeztetett. 2. tétel. A költségvetésileg számításba vett munkálatokon felül a Vásárosnamény—zsurki Tiszaszakasz nyári gátjainak munkálatait árvédelmi okokból sürgősen el kellett végezni. 3. tétel. A költségvetésileg számításba vett államsegélyeken felül a Fekete—pécsi és egerszegi vízlecsapoló társulat részére is engedélyeztetett államsegély, mert e társulat kezelésében lévő vízfolyásokon halaszthatatlan vízimunkálatok végrehajtása vált szükségessé. 4. tétel. Az Alföld aszályos vidékeinek öntözésével és vízellátásával kapcsolatban az év folyamán nagyobb tervezési munkálatok indíttattak, mint amelyekkel az előirányzat számolt. 5. tétel. Az 1933: II. t.-c. l.§-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján egyes közmunkák költségeinek fedezésére felvehető 15 millió P kölcsönből, a vízi munkálatokra szolgáló kölcsönökre megállapított 4,000.000 P terhére, a pénzügyminiszter részéről az 1932/33. évi zárszámadási jelentésben bejelentett felhasználási módozatoktól eltérőleg a borsodi nyílt ártér ármentesítésére kölcsön helyett 400.000 P államsegély fizetetett ki. A társulat ugyanis a közvagyont képező és árvédelmi célokat szolgáló gátakat és zsilipket, valamint utakat a saját anyagi erejéből megépíteni nem tudta, úgy hogy e rendkívül fontos közmunkák folytatólagos támogatása elől elzárkózni nem lehetett. 6. tétel. A Tiszadob-felsőrévi, Tiszatarján-ortói és a Ricse-hatnyári partvédőművek építési, továbbá a kőtelki partbiztosítási, végül a balatoni kikötőkkel kapcsolatos kotrási és fenntartási munkálatok költségeire fordíttatott. A kiadás az említett munkálatok költségeinek fedezésére befolyt és e cím előirányzat nélküli rendkívüli bevételeinek 2. rovatán elszámolt azonos összegű bevétellel ellensúlyozva van. Megjegyzendő, hogy az 1929: III. t.-c. 4. §-ának b) pontja értelmében mindazok az összegek, amelyeket egyesek, községek, törvényhatóságok, vízitársulatok és más közületek az állam által végrehajtandó vízimunkálatok költségeihez hozzájárulásként fizetnek, e munkálatokra — a költségvetésben felvett évi összegeken felül — felhasználhatók. 7. tétel. A sátoraljaújhelyi folyammérnöki hivatal kezelésében levő Patkókő kőbánya kőanyagának zavartalan kitermelhetése céljából a szomszédos ingatlan megvásárlására elkerülhetetlenül szükség volt. 8. tétel. Az épületek halaszthatatlan tatarozásainak költségei az előirányzottnál többet tettek ki, továbbá az egyik kertészeti telep adóját .az év folyamán kötött bérleti szerződés alapján a kincstár viselte. 9. tétel. A gyümölcstelepítési akció gyors és sikeres lebonyolítása céljából a számításba vettnél több helyszíni kiszállás vált szükségessé. 10. tétel. A gyümölcstelepítési akció lebonyolításával felmerült telekkönyvi költségeket és a bankszerű kezelésből előállott kezelési díjat a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének szerződésből kifolyólag meg kellett téríteni. ) A borsodi nyilt ártér árinentesítesére fordíttatott.