Zárszámadás, 1934-1935

Jelentés az 1934-1935. évi zárszámadásról

az egész államháztartás valódi kezelésének tulaj donképeni pénztári hiánya 78*4 millió P. E hiányt kialakító tényezőkben, nevezetesen a valódi kezelés sommázata szerint mutatkozó pénztári eredmény kialakulásában közrehatottak azok a közmunka kiadások is, amelyeket az 1933 : II. t.-c. 1. §-a, az 1933 : XXVII. t.-c. 3. §-a és az 1934 : XXI. t.-c. 1. §-a fedezet szempontjából külön e célra felvehető kölcsönök hozadékára utalt. Az 1934/35. számadási évben az említett törvénycikkek alapján foganatosított közmunkák költségei összesen 14*— millió P-t tettek, miből az állami közigazgatásra 8'— millió P, az állami üzemekre pedig 6*— millió P esik. Ügy ezek a kiadások, mint a fentebb részletezett kölcsönbevételek, melyek az államvasutaknak a pénzügyi tárca által nyújtott 0*1 millió P belső kölcsön kivételével összesen 86'3 millió P-t tesznek, az 1934 : XIV. t.-cikkel megállapított 1934/35. évi költségvetésben nem szerepelnek. Hogy tehát az eredmény a költségvetési előirányzat mérlegével egybevethető legyen, a kölcsönbevételekhez hasonlóan a szóbanforgó kiadásokat is a valódi kezelés pénztári eredményéből ki kell kapcsolni. Ilyképen az állami közigazgatás valódi kezelésének fenti 2'8 millió P pénztári fölöslege 10'8 millió P-re emelkedik, az állami üzemek valódi kezelésénél a fentiek szerint mutatkozó 81 -2 millió P pénztári hiány pedig 75*2 millió P-re csökken, úgyhogy az egész államháztartás valódi kezelése az egybevethetés cél-, jából végzett e számítás szerint 64'4 millió P pénztári hiányt eredményez. Az 1934/35. évi állami költségvetés mérlege szerint az állami közigazgatás előirányzata 6*— millió P, az állami üzemeké pedig 60*1 millió P, összesen 66*1 millió P hiánnyal zárult. A zárszámadás valódi kezelésének pénztári eredménye tehát a valódi kezelést felölelő költségvetéssel szemben 1*7 millió P-vel kedvezőbb, mely eredmény akként jött létre, hogy a közigazgatásnál jelentkező 16*8 millió P kedvezőbb eredménnyel szemben az állami üzemeknél az eredmény 15'1 millió P-vel kedvezőtlenebb. Ennél az eredménynél azonban figyelembe kell venni, hogy míg a költségvetés az adósságok teljes szolgálatát irányozta elő, addig e téren a zárszámadás szerint az előirányzattal szemben oly kiadási visszamaradások is mutatkoznak, melyek tényleges megtakarításnak nem tekinthetők, mert annak folytán állottak elő, hogy kiadások elhalasztattak, illetve kamatok kifizetésük helyett tőkésíttettek. Meg kell említeni itt, hogy a nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságának magyarországi képviselője által Magyarország pénzügyi helyzetéről az 1935. év második negyedére vonatkozóan szerkesztett jelentés szerint az 1934/35. költségvetési év 42'6 millió P készpénzhiányt tüntet fel. A jelentés közli, hogy ebben bennfoglaltatik az üzemek hiánya is annálfogva, hogy a közigazgatás és üzemek közti előlegkezelés tiszta eredménye