Zárszámadás, 1933-1934

Jelentés az 1933-1934. évi zárszámadásról

1935. Az államháztartás eredményeinek helyes megítélése érdekében tehát a lerovási eredményeket is össze kell hasonlítani az előirányzattal. Ez az összehasonlítás a következő eredményeket mutatja : Az állami közigazgatásra vonatkozó előirányzatnál a költségvetési törvény és a külön törvényes felhatalmazások alapján a bevezetőleg részletesen megállapított 23,060.442 P 84 f fölösleggel szemben, a zárszámadás az állami közigazgatás valódi kezelésénél a lerovásban 53,199.365 „ 37 „ fölösleget tüntet fel, mely úgy keletkezett, hogy míg a költségvetésen alapuló kezelésben 22,956.333 P 02 f és a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben 35,160.442 P 84 f, együttesen tehát 58,116.775 P 86 f fölösleg jelentkezik, addig az előirányzat nélküli kezelés 4,917.410P49f hiánytmutat. Az állami üzemekre vonatkozó előirányzatnál a költségvetési törvény és a külön törvényes felhatalmazások alapján 41,984.245 „ 86 „ hiány jelentkezik, amellyel szemben a zárszámadás az állami üzemek valódi kezelésénél a lerovásban ... 50,442.726 „ 31 „ hiányt tüntet fel, mely úgy keletkezett, hogy míg a költségvetésen alapuló kezelés 67,410.306 P 12 f és az előirányzat nélküli kezelés 5,148.174 P 33 f, együttesen tehát 72,558.480 P 45 f hiánnyal zárult, addig a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben 22,115.754 P 14 f fölösleg állott elő. Összefoglalva az állami közigazgatás és az állami üzemek eredményeit, az előirányzatnál a költségvetési törvény és a külön törvényes felhatalmazások alapján megállapított 18,923.803 „ 02 „ hiánnyal szemben, a zárszámadásban a valódi kezelés lerovási adatai szerint 2,756.639 „ 06 „ fölösleg jelentkezik, mely úgy állott elő, hogy a költségvetésen alapuló kezelésben mutatkozó 44,453.973 P 10 f és az előirányzat nélküli kezelésben mutatkozó 10.065.584 P 82 f, együttesen tehát 54,519.557 P 92 f hiánnyal szemben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben 57,276.196 P 98 f fölösleg van. Az előzőkben ismertetett 2*8 millió P pénztári fölöslegre vonatkozólag reá kell mutatnia a legfőbb állami számvevőszéknek arra, hogy az csupán a szorosabb értelemben vett "pénztári kezelés eredményét tünteti fel anélkül, hogy a bevételek és a kiadások végeredményének kialakulásánál számításba vétetnék az, hogy azok között rendkívüli tényezők (kölcsönökből eredő