Zárszámadás, 1933-1934

Jelentés az 1933-1934. évi zárszámadásról

A leltári számlák közül az alábbiak a következő álladékokkal zárultak : 1931/32. 1932/33. 1933; 84. végén : végén: végén : m i 1 1 i ó p e n g ő. b e n A pénztári készlet volt 114-9 111-5 104-3 Az állam tulajdonában levő értékpapírok 196-5 2107 204-7 Az állami adósságok (a tárcákat terhelő kölcsönökkel együtt) 2.0644 2.016-8 1.893-5 Az állami követelések 134-6 396-1 389 1 Cselekvő hátralékok a valódi kezelésben. . 280-4 332-5 340-2 " 6. A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c. egyéb felhatalmazások mellett a 2. §-ában foglalt rendelkezések szerint felhatalmazást adott a kormánynak arra is, hogy mindaddig, amíg azt a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása szükségessé teszi, e célok érdekében rendelettel magánjogi és eljárási, úgyszintén a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezéseket is tehet. A törvény 4. §-ában pedig a törvényhozás utasította a kormányt, hogy egyrészt az állami kiadások csökkentése, másrészt az állami bevételek fokozása érdekében — amennyiben szükséges, esetleg a közszolgáltatások törvényben megállapított mértékének felemelésével és új közszolgáltatások elrendelésével is — tegyen meg minden intézkedést, amely szükséges arra, hogy az államháztartás egyensúlya biztosíttassék. A törvény 10. §-ában említett azoknak a rendelkezéseknek hatálya, amelyek felhatalmazzák a kormányt, illetőleg az érdekelt minisztereket arra, hogy olyan intézkedéseket is tehessenek, amelyek felől a határozás az ország alkotmánya értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik, az 1933 : X. t.-c. által az 1934. évi junius hó 30.-áig meghosszabbíttatott. Az 1931 : XXVI. t.-c. idézett rendelkezései, valamint a törvény más szakaszaiban foglalt rendelkezések is, oly általános jellegűek s ellentétben a törvényhozás által a kormánynak rendszerint adott, tehát szokásos és pontosan körvonalazott felhatalmazásokkal, oly széleskörű mederben mozognak, hogy azok alapján az a határvonal, amely meghatározná, hogy a törvényhozás által a kormány részére e törvény keretében biztosított felhatalmazások meddig terjednek, illetve azok pontosan mily jogkörökre vonatkoztathatók, a kívánatos szabatossággal alig vonható meg. Ennek folytán és szem előtt tartva különösen azt, hogy a kormány jogot nyert oly — közelebbről meg nem határozott — intézkedések megtételére is, amelyek felől a határozás az ország alkotmánya értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a legfőbb állami számvevőszék azon