Zárszámadás, 1933-1934

Jelentés az 1933-1934. évi zárszámadásról

1935. előirányzat megtakarítás: túlkiadás: nélküli Az 1933/34. évben megtakarítás: kiadás: m i 1 1 i ó peng ő ben a rendes kiadásoknál 652 529 55 az átmeneti kiadásoknál . . . . 11*2 5-8 13*8 a beruházásoknál 6-6 0-5 3*9 összesen 83-— 59-2 23*2 Ez eredmények szerint, ha a 83 millió P megtakarításból levonjuk az összesen 82*4 millió P-t tevő túlkiadást és előirányzat nélküli kiadást, úgy a költségvetési összhitellel szemben 0*6 millió P megtakarítás jelentkezik (1. a zárszámadás 189. oldalán). Itt említést érdemel, hogy a fenti eredményeknél a hitelátruházással egybekapcsolt rovatokon jelentkező túlkiad ások, illetve megtakarítások teljes mértékben, azaz bruttó vannak figyelembe véve. Minthogy azonban a hitelátruházással egybekapcsolt rovatok hitele együttes hitelnek tekin­tendő, minthogy továbbá ezekkel az együttes hitelekkel szemben túl­kiadások nem állottak elő, mert mindegyik hitelátruházási csoport keretén belül az egyik-másik rovaton jelentkező túlkiadást a többi rovatokon elért megtakarítások felülhaladják, a túlkiadásra és megtakarításra vonatkozó fenti eredmények a hitelátruházásos rovatokon mutatkozó összesen 15*2 millió P túlkiadással — a megtakarítási összeg terhére, vagyis kölcsönösen — csökkenthetők. Ezáltal a fenti 59*2 millió P túlkiadás 44 millió P-re, illetve a fenti összesen 82 4 millió P túllépés 67'2 millió P-re, viszont a fenti 83 millió P megtakarítás 67*8 millió P-re száll le, de ez a fentebb közölt 0*6 millió P tiszta megtakarítás összegét természetesen nem érinti. A személyi járandóságoknál 23*3 millió P megtakarítás állott elő, ez az összeg azonban a nyugellátások 10'4 millió P túlkiadásának figyelembe vételével 12 9 millió P-re csökken. A megtakarítás magyarázatát főként abban találja, hogy számos üresedésben levő állás betöltetlenül hagyatott, illetőleg, hogy a kinevezési tilalom folytán az évközben megüresedett állá­sok betölthetők nem voltak. A nyugellátásoknál mutatkozó kedvezőtlen eredményt az indolokásokból megállapíthatólag a nyugellátásban része­sülők számának lényeges emelkedése, a költségvetésben előirányzott évközi megtakarítás (interkalaré) elmaradása, valamint az a körülmény okozta, hogy az állami vas-, acél- és gépgyárak diósgyőri társpénztári nyugbér­ágazata előző évekből eredő hiányainak végleges elszámolására 3*5 millió P fordíttatott. Nagyobb megtakarítás mutatkozik az állami adósságok szolgálatá­nál is és pedig 28*9 millió P, ez összeg egy része azonban tulajdonképeni megtakarításnak nem minősíthető, mert abból állott elő, hogy egyfelől /

Next

/
Oldalképek
Tartalom