Zárszámadás, 1933-1934

Jelentés az 1933-1934. évi zárszámadásról

J[J,g INDOKOLÁSOK AZ ÁTMENETI KIADÁSOKNÁL. cselekvő hátralékként számontartott 13.717 P 50 f folyószámlakamat elengedés címén ugyancsak fogyatkozásba vétetett, végül az Országos tenyész- és haszonállatvásártelep 604 P-t tevő és a szövetkezetnél kezelt előző évi pénzmaradványa a szövetkezetnek nyújtott támogatásképen e cím rendes kiadásainak 8. rovata keretében nyert végleges elszámolást. 227. tétel. 7. cím : Vízügyi szolgálat. 4. rovat : Víziutaink jobb kihasználásával és egyéb vízügyi kérdésekkel kapcsolatos tanulmányokra és kísérletekre. Túlkiadás 539.767 P 15 f. A kormány az 1929. év tavaszán megbízást adott egy tiszteletbeli m. kir. főkonzulnak az Alföld öntözésének tanulmányozására és a megfelelő tervek elkészítésére. A gazdasági és pénzügyi viszonyok romlása miatt a tervezési munkálatok 1931. október végével beszüntettettek, egyben a kormány és a főkonzul közötti jogviszony rendezését az 1933. január 19.-én tartott minisztertanács választott bíróság elé utalta. A választott bíróság az 1933. október 19.-én hozott végítéletében a főkonzulnak, mintegy négy évig tartó tanulmányozási, tervezési, helyszíni felvételezési munkálataival, végül a tervek elkészítése céljából felfogadott szak- és irodai személyzet díjazásával kapcsolatban felmerült készkiadásainak fedezésére 900.000 P tiszteletdíjat állapított meg, mely után 1931. november l.-jétől 5% kamat is fizetendő. A választott bíróság végítélete alapján az 1933/34. költségvetési évben 465.000 P tőke és 75.061 P 65 f kamat, összesen 540.061 P 65 f utalványoztatott, mely összegből 294 P 50 f a fenti rovaton e kiadás nélkül különben elért megtakarításból fedeztetett. 228. tétel. 7. cím : Vízügyi szolgálat. 5. rovat : A Ferenc-csatorna részvénytársulatnak adott kölcsön. Előirányzat nélküli kiadás 30.000 P. A Ferenc-csatorna részvénytársulat a háború befejezése óta az ország területén megmaradt s kereken 34 km. hosszúságú csatornaszakaszon folytatja működését. A rész vény társulat azonban sem a kezelése alatt álló csatornaszakaszt, sem a rajta átvezető hidakat és kompokat állami támogatás nélkül karbantartani nem tudja, mert a fő bevételi forrását képező hajózás a magyar szakaszon úgyszólván teljesen megszűnt, a kezelésében lévő, részben mezőgazdasági mívelés alatt álló területekből származó bevételei pedig az általánosan nehéz gazdasági helyzetből folyólag fokozatosan csökkentek; ezért a részvénytársulat számára a csatorna magyar szakaszának karbantartási költségeire a fenti kamatmentes állami kölcsönt engedélyezni kellett. 229. tétel. 9. cím : Szőlészet és borászat. 1. rovat : Magyar Szénkéneggyár r.-t. támogatására adott kölcsön. Előirányzat nélküli kiadás 368.040 P. A kiadást a részvénytársaság ügyeinek rendezése tette szükségessé. A gyár, melynek részvényei 90%-on felül állami tulajdont képeznek, az 1930. év tavaszán kénytelen volt üzemét forgótőke hiányában leállítani. Minthogy a minisztertanács felhatalmazása alapján a részvények, illetőleg a befektetett vagyon értékesítésére nézve folytatott tárgyalások megfelelő eredményre nem vezettek, minthogy továbbá a gyár szénkénegkészletének eladásából befolyt összegekből csak kisebb tartozásait tudta kiegyenlíteni, nagyobb tartozásai azonban az időközi kamatokkal egyre emelkedtek, végül, mert a vállalat ügyeinek rendezetlenül hagyásával igen jelentős értékek mentek volna veszendőbe, az üzem zavartalan vitelére, közgazdasági érdekekből is, forgótőke utalványozása indokolt volt. A kiadásból 249.135 P 05 f e cím rendkívüli bevételeinek 5. rovatán elszámolt összeg terhére fedeztetett. 230. tétel. 9. cím : Szőlészet és borászat. 2. rovat : Borgazdasági Vegyipar r.-t. támogatására adott kölcsön. Előirányzat nélküli kiadás 115.000 P.