Zárszámadás, 1933-1934

Jelentés az 1933-1934. évi zárszámadásról

1935. cikkek alapján foganatosított közmunkák költségei összesen 11*8 millió P-t tettek, miből az állami közigazgatásra 7*9 millió P, az állami üzemekre pedig 3*9 millió P esik. Ügy ezek a kiadások, mint a fentebb részletezett kölcsönbevételek, melyek összesen 69* 1 millió P-t tesznek, az 1933 : IX. t.-cikkel megállapított 1933/34. évi költségvetésben nem szerepelnek, minek folytán a kölcsönbevételekhez hasonlóan a szóbanforgó kiadásokat is a valódi kezelés pénztári eredményéből ki kell kapcsolni, hogy ezáltal az eredmény az előirányzat mérlegével egybevethető legyen. Ilyképen az állami közigazgatás valódi kezelésének fenti 10"1 millió P pénztári fölöslege 18*0 millió P-re emelkedik, az állami üzemek valódi kezelésénél a fentiek szerint mutatkozó 76'4 millió P pénztári hiány pedig 72*5 millió P-re csökken, úgyhogy az egész államháztartás valódi kezelése az egybevethetés céljából végzett e számítás szerint 54*5 millió P pénztári hiányt eredményez. Az 1933/34. évi állami költségvetés mérlege szerint az állami közigazgatás előirányzata 12'1 millió P, az állami üzemeké pedig 64*1 millió P, összesen 76*2 millió P hiánnyal zárult. A zárszámadás valódi kezelésének pénztári eredménye tehát a valódi kezelést felölelő költségvetéssel szemben 21'7 millió P-vel kedvezőbb, mely eredmény akként jött létre, hogy a közigazgatásnál jelentkező 30*1 millió P kedvezőbb eredménnyel szemben az állami üzemeknél az eredmény 8'4 millió P-vel kedvezőtlenebb. Ennél az eredménynél azonban figyelembe kell venni, hogy míg a költségvetés az adósságok teljes szolgálatát irányozta elő, addig e téren a zárszámadás szerint az előirányzattal szemben oly kiadási visszamaradások is mutatkoznak, melyek tényleges megtakarításnak nem tekinthetők, mert annak folytán állottak elő, hogy kamatok kifizetésük helyett tőkésíttettek, illetve kiadások elhalasztattak. Meg kell említeni itt, hogy a nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságának magyarországi képviselője Magyarország pénzügyi helyzetéről az 1934. év második negyedére szerkesztett jelentésében a készpénzhiányt az állami közigazgatásra nézve 38*1 millió P-ben állapítja meg. Ehhez hozzáfűzi, hogy az 1924. évi újjáépítési kölcsön szolgálati összegei kivételével, az állam külföldi adósságának szolgálatával kapcsolatos összegek pengő egyenértéke, ami az 1933/34. évben 43 millió P-nek felelt meg, nem szerepel a kiadások között. Megjegyzi továbbá e jelentés, hogy a fenti készpénzhiányban a közigazgatás részéről az üzemeknek adott előlegek is számításba vannak véve, melyek összege — a jelentés szerint — a gyakorlatban megfelel az üzemek hiányainak. Ámbár a legfőbb állami számvevőszéknek nem törvényes feladata, hogy e jelentés és a fenti összeállítás szerinti eredmény közti eltérés okaira kiterjeszkedjék, mégis tekintettel arra, hogy a különbözet iránt érdeklődés nyilvánulhat meg, idenézve általánosságban a következők szolgál-