Zárszámadás, 1932-1933
Jelentés az 1932-1933. évi zárszámadásról
10 Az állami üzemekre vonatkozó előirányzatnál a költségvetési törvény, az 1931/32. évről áthozott hitelmaradványok és a külön törvényes felhatalmazások alapján 57,595.796 P 41 f felesleg jelentkezik, amellyel szemben a zárszámadás az állami üzemek valódi kezelésénél a lerovásban 1,960.009 „ 23 „ felesleget tüntet fel, amely ugy keletkezett, hogy mig a költségvetésen alapuló kezelés 67,623.422 P 79 f hiányt tüntet fel, addig a külön törvényes felhatalmazáson alapuló és az előirányzat nélküli kezelésben 69,583.432 P 02 f felesleg állott elő. Összefoglalva az állami közigazgatás és az állami üzemek eredményeit, az előirányzatnál a költségvetési törvény, továbbá az 1931/32. évről áthozott hitelmaradványok és a külön törvényes felhatalmazások alapján megállapitott 79,108.484 „ 75 „ felesleggel szemben, a zárszámadásban a valódi kezelés lerovási adatait véve alapul, a hiány . . . 6,543.596 „ 41 f, amely ugy állott elő, hogy a költségvetésen alapuló és az előirányzat nélküli kezelésben együttesen jelentkező 96,835.466 P 14 f hiánnyal szemben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben és a hátralékkezelésben összesen 90,291.869 P 73 f felesleg van. Az előzőkben ismertetett 6-5 millió P pénztári hiányra vonatkozólag reá kell mutatnia a legfőbb állami számvevőszéknek arra, hogy az csupán a szorosabb értelemben vett pénztári kezelés eredményét tünteti fel anélkül, hogy a bevételek és a kiadások végeredményének kialakulásánál számitásba vétetnék az, hogy azok között rendkívüli tényezők (kölcsönökből eredő bevételek) is foglaltatnak, amelyeknek közrehatása nélkül az eredmény még kedvezőtlenebb, azaz végeredményben még nagyobb összegű hiány mutatkozik. Ezeket a rendkivüli tényezőket pedig nem szabad figyelmen kivül hagyni, különösen most, amidőn az állami zárszámadás a jövedelmi- és vagyonmérlegeket még mindig nélkülözni kénytelen. Ezeknek a tényezőknek figyelembe vételével s az 1930/1931. és az 1931/32. évi állami zárszámadásban bevezetett eljárást követve, az állami zárszámadás adatai alapján a legfőbb állami számvevőszék a valódi kezelésnél mutatkozó hiányt a következőkben állapit ja meg, megjegyezvén, hogy a kölcsönökkel kapcsolatos kamatokat és kezelési költségeket az összeállitásnál számitásba nem veheti.
