Zárszámadás, 1932-1933

Jelentés az 1932-1933. évi zárszámadásról

86 \ indokolások a rendes kiadásoknál A kiadások apasztásáról stb. szóló 1930 : XLYII. t.-c. 15. §-a egyebek közt arra utasította a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy egyfelől az olyan államsegéllyel biró iskoláktól, amelyeknek fenntartását a tankötelesek létszáma nem indokolja, az államsegélyt vonja meg, másfelől pedig, hogy az ekkép fölöslegessé vált tanitókat állami, vagy államsegélyes községi iskoláknál megüresedett állásokra nevezze ki. Az ily módon más állomáshelyen alkalmazott tanitóknak az átköltözéssel jelentékeny kiadásaik merültek fel, amelyeknek fedezéséről a törvény kifejezetten nem rendelkezett ugyan, de amelyek egy részének megtérítése elől, szem előtt tartva a törvény szellemét, elzárkózni nem lehetett. Ezeknek a segélyeknek viselésében sem az államsegélytől megfosztott régi. sem pedig a jelenleg alkalmazást nyújtó iskolafenntartót marasztalni nem lehetett, igy azokat az államkincstár vállalta, legmegfelelőbben azon hitel terhére, amelynél a hivatkozott törvényes rendelkezések végrehajtása következtében megtakarítás jelentkezik. 103. tétel. 20. cim : Nem állami iskolák támogatása. 3. rovat : Egyéb hozzájárulások. Az 1897 : XX. t.-c. 22. §-ában foglalt rendelkezés értelmében indokolást igényel, hogy e rovat terhére összesen 2.352 P tiszteletdij utalványoztatott. A nem állami elemi iskolákra, óvódákra és gyermekmenedékházakra vonatkozólag az 1868: XXXVIII., az 1913 : XVI., valamint a kapcsolatos egyéb törvények végrehajtása a tanerők és intézmények nagy száma miatt oly nagymérvű munkaterhet jelent, hogy a törvények végrehajtási költségeire az előző években külön hitel bocsáttatott rendelkezésre. Az ügymenet akadálytalan és sima lebonyolitása, különösen az illető ügyosztály főnökének munkaidejét annyira igénybe veszi, hogy a délutáni órákat is állandóan a szolgálatnak kell szentelnie. Ezért részére külön tiszteletdij engedélyeztetett. 104. tétel. 21. cim : Országos Magyar Gyűjtemény egy etem és annak Tanácsa. 1. rovat : Személyi járandóságok. Az 1897 : XX. t.-c. 33. §-ában foglalt rendelkezés értelmében indokolást igényel, hogy a közigazgatási személyzetnél a fogalmazási szakon egy IX. fizetési osztályú, költségvetésileg nem rendszeresített fogalmazói állás töltetett be, az altisztek és szolgák létszámában pedig két műszaki altiszti állással több volt betöltve. A fogalmazási szak létszámában mutatkozó túlbetöltés azért állott elő, mert az ösztöndíjtanácshoz, az adminisztratív teendők ellátására, egy magasabb képzettséggel és rátermettséggel rendelkező egyént kellett kinevezni. E túlbetöltéssel szemben azonban az irodakezelési szak létszámában egy IX. fizetési osztályú állás nem volt betöltve. Az altisztek és szolgák létszámában a műszaki altiszteknél jelentkező két túlbetöltés azért állott elő, mert az egyes intézményeknél létesitett központi fűtéssel kapcsolatos teendők ellátására műszaki szakképzettséggel rendelkező egyéneket kellett alkalmazni. Ezek részére altiszti állás nem lévén szervezve, illetményeik a tudományos és műszaki segédszemélyzet létszámában üresen hagyott két XI. fizetési osztályú állás terhére utalványoztalak. Meg jegyeztetik, hogy az 1933/34. évi költségvetésben már műszaki altiszti állások irányoztattak elő a megfelelő XI. fizetési osztályú állások helyett. Az 1897 : XX. t.-c. 22. §-ában foglalt rendelkezések értelmében indokolást igényel, hogy a budapesti tudományegyetemi könyvtár igazgatója részére az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ vezetéseért havi 131 P tiszteletdij engedélyeztetett. Az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ szervezője és első igazgatója 1926-ban a budapesti egyetemi könyvtár igazgatójává neveztetett ki. A nevezett központ azonban speciális szaktudását nem nélkülözheti, azért az egyetemi könyvtár igazgatása mellett az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ további vezetésével is megbízatott. E kiváló módon teljesitett rendkivüli munka díjazására a fenti tiszteletdij engedélyeztetett.