Zárszámadás, 1932-1933

Jelentés az 1932-1933. évi zárszámadásról

24 részt ismét érvényre emelte a hitelátruházási jog gyakorlására nézve az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-c. 15. §-ában lefektetett s az 1924/25. költségvetési évet megelőző időkben fennállott azt a rendszert, mely szerint a költségvetési törvény fejezetei, cimei vagy rovatai között csak annyiban lehet helye az átruházásnak, amennyiben a törvény ezt kifejezetten megengedi, másrészt egyesitette azt az 1924/25. költségvetési év óta követett s előbb vázolt rendszerrel. A fentiekben az 1932/33. költségvetési évben gyakorolható hitelátruházásokra vonatkozó törvényhozási rendelkezéseket ismertetvén, ezzel kapcsolatban megemlitem még, hogy az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott utasitás 109. §-a értelmében a hitelátruházási jog, ha azokat a rovatokat, amelyek között a hitelátruházás helyet foglalhat, maga a költségvetési törvény állapit ja meg, felhatalmazást nyújt arra, hogy az egyik rovaton elért hitelmegtakaritás erejéig a vele átruházással egybekapcsolt másik rovat hitele túlléphető anélkül, hogy ezt a túllépést külön igazolni kellene. Ennek következtében az átruházási jog által összekapcsolt rovatok egyik részénél az 1932/33. évi zárszámadás szerint jelentkező azok a túlkiadások, amelyek a vonatkozó rovatok másik részénél mutatkozó megtakarításokkal ellensúlyozva vannak, az illető miniszter urak részéről — az 1924/25. költségvetési évet megelőzőleg követett eljárásnak megfelelően — zárszámadási indokolást nem igényelnek, minélfogva a szóbanlévő túlkiadásokra nézve e jelentés indokolásokat nem tartalmaz. Az ily túlkiadásokat azonban a legfőbb állami számvevőszék a zárszámadás részletezésének I. (összehasonlító) részében jegyzetekkel kisérte, amelyek tájékoztatást nyújtanak abban a tekintetben, hogy az illető rovattal kapcsolatban az 1932/33. évi költségvetésről szóló 1932 : XIV. t.-c. 5. §-a mely rovatok között adott helyet hitelátruházásnak és hogy e rovatok összes kezelésében az előirányzattal összehasonlítva végeredményben mily összegű megtakaritás mutatkozik. Amidőn a legfőbb állami számvevőszék még megjegyzi, hogy a hitelátruházással egybekapcsolt rovatok összhitelével szemben az 1932/33. évi kezelésben egyetlen egy esetben sem állott elő túlkiadás, ellenkezőleg többnyire számottevő megtakarítások jelentkeznek, nem lesz érdektelen, ha a legfőbb állami számvevőszék röviden összefoglalva ismerteti azokat a tárgyalásokat, amelyeket a virement kérdésében az elmúlt évek folyamán a pénzügyminisztériummal folytatott. Ismeretes, hogy az úgynevezett szanálási időszak alatt a költségvetési keretek megkötöttsége bizonyos kényszerintézkedéseket és eljárásokat tett szükségessé, amelyek a törvényhozás hozzájárulásával a költségvetések tehermentesítését, illetve a költségvetési hitelkeretek betartásának lehetővé tételét célozták. Ezek közé sorolhatók: a virementnak az 1897 : XX.