Zárszámadás, 1932-1933

Jelentés az 1932-1933. évi zárszámadásról

INDOKOLÁSOK A BERUHÁZÁSOKNÁL. 111 tására kellett fordítani. E tartalékalap az értékpapírok árfolyamában, valamint az ingatlanok és ingóságok, továbbá a beraktározott javak értékében beállott csökkenések fedezetére szolgál. b) Beruházások. XI. fejezet. Belügyminisztérium. 209. tétel. 3. cim : Közbiztonsági és közrendészeti szolgálat. 1. rovat : Kisajátítási költségekre. Előirányzat nélküli kiadás 4.158 P. A soproni élelmiszerüzem iparvágányának területe az 1915. évben a hadiszolgáltatásokról szóló 1912 : LXVIII. t.-c. alapján vétetett igénybe. Miután e törvény alapján ez a terület tovább birtokban tartható nem volt, az iparvágány pedig az élelmiszerüzem részére nélkülözhetetlen, a

f területet kisajátítási egyezséggel kellett megszerezni. 210. tétel. 3. cim : Közbiztonsági és közrendészeti szolgálat. 2. rovat : Gőzsütőde építési költségeire. Előirányzat nélküli kiadás 2.647 P 99 f. Az államrendészeti szervek székesfehérvári élelmiszerüzeme sütőkemencéi a hosszú állandó használat következtében tönkrementek, miért is az üzemmenet érdekében azoknak az 1931/32. számadási évben megkezdett építési munkálatait befejezni, s az abból e költségvetési évben még felmerült költségeket utalványozni kellett. 211. tétel. 5. cim : Állami rendőrség. Rendőrkapitányságok, kirendeltségek és rendőrtelepek épületeinek épitéséreés vételére.Előirányzat nélküli kiadás . . . 137.682P61f. A budapesti Fehérvári-uti és Dagály-utcai rendőri lakótelepeknek, a budapesti VIII. ker., valamint a székesfehérvári, váci, zalaegerszegi, balassagyarmati, pápai és nagykőrösi kapitányságoknak, továbbá a lökösházai kirendeltségnek az előző években megindított, illetve foganatosított építkezéséből folyólag még utólagosan felmerült építési költségek, továbbá a váci rendőrkapitányság és a Dagály-utcai rendőrtelep egyes hátralékban maradt építési költségei után fizetett kamatok, végül a Dagályutcai rendőrtelep céljaira a Máv.-tól vásárolt telek vételárának részfizetése fejében kellett utalványozni. Az 1897 : XX. t.-c. 5. §-ában foglalt rendelkezések szempontjából indokolást igényel, hogy Hatvan nagyközség által az állami rendőrség költségeihez fizetendő évi 20.000 P-ős hozzájárulások a költségvetés keretein kívül kezeltettek, illetve, hogy azok takarékpénztárban helyeztettek el s onnan közvetlenül nyertek felhasználást. Hatvan nagyközség arra való tekintettel, hogy területén a közbiztonsági szolgálatot kivételesen az állami rendőrség látja el, az állami rendőrség költségeihez való hozzájárulás cimén az 1929. évi január hó 1.-től kezdve évi 20.000 P fizetését ajánlotta fel. A hozzájárulás összegére nézve azonban, mivel a rendőrség elhelyezésének ezzel kapcsolatba hozott kérdése megoldva nem lett, végleges megállapodás nem történt s a felajánlott évi hozzájárulások a tárca költségvetéseiben elő sem irányoztattak, illetve e cimen befizetések nem történtek. Minthogy a rendőrség megfelelő elhelyezése Hatvan nagyközségben csak uj székház építése utján volt lehetséges, az 1931. évben a pénzügyminiszter hozzájárulásával oly megállapodás köttetett, hogy az 1929. és az 1930. évekre felajánlott évi 20.000 P-ős hozzájárulási összegekből, valamint az 1931—1935. évi hozzájárulások felerészéből, összesen tehát 90.000 P költséggel, Hatvan nagyközség a rendőrség elhelyezésére, a szolgálat igényeinek megfelelő székházat építtet, mely a kincstár tulajdonába megy át. A nagyközség a 90.000 P-t ottani pénzintézeteknél zárolt letétbe helyezte s a székház építési költségei a kereskedelemügyi minisztérium, mint