Zárszámadás, 1931-1932

Jelentés az 1931-1932. évi zárszámadásról

62 INDOKOLÁSOK A RENDES KIAD A SOKNÁL. ték. E szakmunkálatok és az ezekkel felmerülő egyéb írásbeli, statisztikai vonatkozású teendők több ideiglenes kisegítő munkaerő alkalmazását is szükségessé tették, ami a számadási év egész folyamán e rovaton összesen 25.903 P 02 f költséget idézett elő. Hasonlóképen indokolást igényel az is, hogy a számadási év egész tartama alatt az acetvlén ipari vizsgáló bizottság jegyzői teendőinek ellátásáért évi 542 P 85 f, az Országos Ipartanács jegyzői teendőinek ellátásáért 1.530 P munkadíj számoltatott el. Indokolást igényel továbbá, hogy a kisipar fejlesztésének munkálataiba valamennyi iparoktatási intézet személyzete is bevonatott és ezek közül azoknak, akik a kisipart támogató munkában legjobban kivették részüket, e hitel terhére összesen 600 P munkadíj utalványoztatott. Az 1897 : XX. t.-c. 22. §-a alapján indokolást igényel még, hogy fenti rovaton nvert elszámolást a Reich Gusztáv szombathelyi gyárosnak az Iparosok Országos Központi Szövetkezete által nyújtott 300.000 P kölcsönösszeg után az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kifizetett 10.629 P 21 f kamatkülönbözet. A kamatkülönbözet vállalásának oka az, hogy a Szombathelyen már több mint 70 év óta fennállott egyik gépgyár az utóbbi esztendőkben a leromlott gazdasági viszonyok következtében válságos helyzetbe jutott, mely végeredményben a vállalat felszámolására vezetett. Ezzel a ténnyel 1930. év őszén több mint 200 munkás kenyerét vesztette. Ezen a helyzeten segítendő, csak egy megoldás mutatkozott megfelelőnek, t. i. hogy Szombathely egy másik gépgyárának tulajdonosa a leállott gyár öntödei részét átveszi és ily módon a gyár munkásai tekintélyes számának elhelyezkedést biztosit. Ez a megoldás azonban csak ugy volt megvalósítható, hogy a gépgyárosnak az említett gyárrész megszerzése és ilykép megnagyobbított üzemének fenntartása érdekében egy 300.000 P-ős 10 évre szóló alacsony kamatozású kölcsön biztosíttatott. A kölcsönt az Iparosok Országos Központi Szövetkezete bocsátotta a gépgyáros rendelkezésére a Nemzeti Bank mindenkori kamatlábát 2%-kal meghaladó kamat mellett. A kereskedelemügyi minisztérium és a gépgyáros között létrejött és a minisztertanács által jóváhagyott megegyezés szerint a kölcsön után fizetendő kamatból a gépgyáros csupán 4%-nyi kamatnak megtérítését vállalta, mig az ezen felüli kamatösszeg a kereskedelemügyi miniszteri tárca költségvetését terheli, amit a tárcának azért kellett vállalnia, mert ha lényeges ipari érdek fűződött is ahhoz, hogy a leállott gépgyár öntödei része átvétessék és az ott alkalmazott munkásoknak további foglalkoztatás nyujtassék, a gépgyáros az üzemnek oly mérvű hasznosítására még sem számithatott, hogy 4%-nál magasabb kamatot az üzem fenntartásának veszélyeztetése nélkül vállalhatott volna. A kincstárnak ez aránylag lényegtelen megterhelésével nemcsak szociális kihatású eredmény, hanem a helyiipar fenntartása is elérhető volt. A fent jelzett törvényszakasz értelmében indokolást igényel még, hogy a genfi nemzetközi racionalizálási intézetnek tagsági díj fejében 5.000 sv. frank fizettetett. Tekintettel a racionalizálás ügyének nagy fontosságára, kívánatos volt, hogy a minisztérium is kivegye részét abból a nagy nemzetközi munkából, melyet Európa és Ameriká államai a racionális termelés érdekében kifejtenek. A racionalizálási mozgalommal most már mint erőtényezővel számolnunk kell és annak ugy hazai, mint külföldi alakulását gondos figyelemmel kell kisérnünk. A racionalizálás gondolatainak nemzetközi kicserélését a genfi nemzetközi racionalizálási intézet nagymértékben elősegíti és ez által az egyes nemzeteknek a nemzetközi együttműködés áldásos hatása révén nem kell ugyanazt a munkát elvégezniük. Az intézet ebbeli hivatásának kiválóan megfelel s igy érdemes volt arra, hogy a minisztérium annak tagjai sorába belépjen és a tagsággal járó kötelezettségeket viselje.