Zárszámadás, 1931-1932

Jelentés az 1931-1932. évi zárszámadásról

•230 EGYÉB JELENTÉSEK. E kiadás indoka az, hogy az 1927. évi jelentékeny burgonyatermés exportlehetőségek hiányában nagy részben nem volt értékesithető, mely körülmény arra indította a kormányt, hogy a romlandó burgonyának német mintára konzerválás útján való megmentését és takarmányozás céljaira való felhasználását propagálja. Erre a propagandára legalkalmasabbnak látszott egy kerekekre szerelt s szállítható dobszáritó berendezés megvásárlása s propaganda útra való elindítása. A kereskedelemügyi miniszter kívánságára azonban el kellett tekinteni attól, hogy erre a célra egy német kipróbált gép vásároltassák, mert véleménye szerint az ilyen feladatok megoldására alkalmas gépet a hazai gépipar útján is elő lehet állítani. Ennek megfelelőleg a Magyar Vegyipari Gépgyár r.-t. megbízást kapott, hogy a szóbanforgó berendezést, előzőleg szakértőkkel megvizsgált költségvetés alapján, 20.000 P-s áron készítse el. A gépgyár az előirt súlyokat a gyártás folyamán azonban nem tartotta be s a súlytúllépés folytán a berendezés csak rendkívül nehezen volt szállítható, tehát a propaganda céljának nem felelt meg. A gép átvétele ez alapon megtagadtatott, mire a gépgyár a gép átépítésére vállalkozott. Időközben azonban a géppel folytatott kísérletek arra mutattak, hogy a magyar gazda a burgonya szárításától s a szárított burgonyával való takarmányozástól annyira idegenkedik, hogy a szárítás meghonosítása még a megfelelő szárítóberendezéssel való propaganda esetében sem remélhető. Tekintve, hogy a gép átépítése esetén is kétséges volt, hogy az tökéletesen meg fog-e felelni s mert a gépgyárral való perbebocsátkozás kimenetele bizonytalan volt, a kincstár szempontjából előnyösebbnek látszott a gép visszavételére nézve a gépgyárral kiegyezni. Ezért oly megegyezés történt, hogy a 20.000 P vételár helyett a gépgyárnak költségei fejében 6.000 P utalványoztatott, továbbá a gépnek Szabolcs megyéből való visszaszállításával felmerült 303 P 12 f szállítási költség a gyárnak megtéríttetett. Ezzel szemben a gyár a gépet visszavette s a kincstárral szemben minden további követeléséről lemondott. 20. Az 1897 : XX. t.-c. 22. §-a értelmében indokolást igénvei, hogy a mezőgazdasági többtermelési célokra az 1927/28. évben előirányzott 9,000.000 P hitel terhére a minisztérium tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak, valamint különböző szakintéz ménvek vezetőinek 16.450 P rendkívüli munkadíj fizettetett ki. E kiadás azért állott elő, mert a mezőgazdasági termelés halaszthatatlanul szükségessé vált átszervezése és megjavítása érdekében különböző akciókat kellett lebonyolítani. A mezőgazdasági termelés időhöz kötöttségéből folyólag a különböző akciók során felmerült sürgős munkálatokat záros határidőn belül kellett elvégezni, amit a minisztérium tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak csak a hivatalos időn túl teljesített rendkívüli munkája, által lehetett megvalósítani, miért is e munka díjazása elől elzárkózni nem lehetett. Az egyes akcióknak záros határidőhöz kötött lebonyolítása folytán a különböző szakintézmények közreműködését is fokozottabb mértékben kellett igénybe venni és az így felmerült külön munkákat is díjazni kellett. 21. Az 1897 : XX. t.-c. 22. §-a értelmében indokolást igényel, hogy a közegészségügyi beruházásokra az 1927/28. évben előirányzott összeg terhére az 1931/32. évben kifizetett 53.043 P 04 f-ből a nem állami egészségházak létesítésére alakított szakbizottságnak hivatalos kiszállás alkalmából felmerült költségekre 2.558 P 32 f utalványoztatott, holott ily természetű kiadásról az előirányzat indokolásában említés nem történt. Ugv a szakbizottság megalakítására, mint annak helyszíni kiszállásaira az ügymenet gyorsítása és az építkezések egységességének biztosítása miatt volt szükség. 22. Az 1897 : XX. t.-c. 22. §-a értelmében indokolást igényel, hogy az alföldi erdőtelepítésre és kopárfásitásra az 1927/28. évben előirányzott 1,000.000 P hitel terhére,