Zárszámadás, 1930-1931

Jelentés az 1930-1931. évi zárszámadásról

INDOKOLÁSOK. 65 Az 1930/31. költségvetési évben a költségvetési és az azt kiegészitö tör­vényekkel szemben előfordult túlkiadásokra, előirányzat nélküli kiadásokra és kevesebb bevételekre, továbbá azokra az eltérésekre, melyek a költségvetési részletezésekkel, illetve az ezekre vonatkozó miniszteri indokolásokkal szemben mutatkoznak, habár a költ­ségvetési törvény tételei ellenében túlkiadást, vagy kevesebb bevételt nem is idéztek elő, a legfőbb állami számvevőszék a miniszterek, illetve az országgyűlés két házának elnökei által adott indokolásokat és felvilágositásokat az esetleg fel­merült saját észrevételei és kapcsolatos jelentései kiséretében a következőkben mutatja be. Az indokolások alakjára és tartalmára vonatkozólag szükségesnek véli a legfőbb állami számvevőszék az országgyűlés figyelmét az alábbiakra felhivni. Az indokolások alaki részében, a tételszámok hivatkozási rendszerét most is fenntartotta, külön megjelöli az egyes fejezeteket s a tételszámok után megnevezi a költségvetési cimet, rovatot, alrovatot, valamint a túlkiadás vagy előirányzat nélküli kiadás, illetve a bevételi visszamaradás összegét is. E rendszer mellett maga a számvevőszéki jelentés felsorakoztatja az elbírá­láshoz szükséges összes adatokat és mellőzhetővé teszi a két füzetnek (állami zárszámadás és jelentés) együttes kezelését. Az indokolások tartalmát illetőleg csupán a kiadásokra nézve, azoknak évközi tételesbirálata alapján volt meg a lehetősége annak, hogy ellenőriztessék, vájjon a legfőbb állami számvevőszékkel az országgyűlés elé terjesztés céljá­ból közölt indokolásokban felemiitett ténykörülmények helytállók-e avagy sem, a bevételekre nézve azonban ez a lehetőség nem volt meg, mert a bevételek tételes ellenőrzése csupán szórványosan s csupán egyes hatóságokra vonatkozó­lag a helyszíni vizsgálatok alkalmával gyakorolható. A miniszterek indokolásait tehát a legfőbb állami számvevőszék külö­nösen a bevételekre nézve csak korlátolt mérvben tehette bírálat tárgyává, de az ezen túlmenő bírálat hatáskörén már kivül is esett, mert egyedül az ország­gyűlés lehet illetékes annak megállapítására, vájjon a miniszterek által közölt indokokat elégségesnek tartja-e arra, hogy azok alapján a túlkiadások és elő­irányzat nélküli kiadások utalványozásáért a minisztereknek a felmentvényt megadja. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom