Zárszámadás, 1929-1930

Jelentés az 1929-1930. évi zárszámadásról

81 INDOKOLÁSOK A liENDES KIADÁSOKNÁL. gozott országos programm eredményessége érdekében ugyanis minél szélesebb körre kiterjedő propagandára lévén szükség, e propaganda céljaira a „Kertészeti Lapok" cimű szakfolyóirat is bevonatott, minthogy ez a szaklap van a kertészeti szakköröknél és birtokosoknál a legjobban elterjedve. Ez okból a nevezett szaklapnak 10.000 P államsegély engedélyeztetett, mely összegből 7.000 P a fenti rovaton, 3.000 P pedig a hasznos beruházások keretében a „Gyümölcstermesztés fejlesztésére" engedélyezett hitel terhére utalványoztatott. 128. tétel. 8. cim: Kertészet és? kisebb gazdasági ágak. III. Gazdasági háziipar. 11. rovat: Személyi járandóságok. Túlkiadás... 258 P 40 f. Több tisztviselő részére az 1930. évi 2.000/M. E. sz. rendelet alapján egyes városoknak újabb lakáspénzosztályba történt sorolása következtében magasabb lakáspénz utalványoztatott. A túlkiadás részbeni fedezetéül a minisztertanács az 1929 : XXXI. t.-c. 5. §-ában nyert felhatalmazás alapján hitelátruházásképen e cim rendes kiadásainak 7. rovatán elért megtakarításból 258 P-t jelölt ki. 129. tétel. 9. cim : Szőlészet és borászat. 4. rovat : Üzemi és gazdálkodási kiadások. Bár túlkiadás nem jelentkezik, az 1897 : XX. t.-c. 22. §-a alapján indokolást igényel, hogy a zürichi magyar borház céljaira szolgáló helyiségek bérére 25.875 sv. frank fejében előirányzott 28.605 P a borházat terhelő 450.000 sv. frank=498.262 P 50 f jelzálogkölcsön 5%%-os kamatainak kiegyenlítésére fordíttatott. Ez a borház ugyanis a Zürichben, Beatengasse 11. sz. alatt vásárolt és állami tulajdont képező házban nyert elhelyezést. E ház vásárlása akként történt, hogy az azt terhelő előnyös kamatozású 450.000 sv. frank jelzálogkölcsön átvállaltatott, mert a ház vételárának teljes kiegyenlítésére a tárcahitel keretében nem állott megfelelő összeg rendelkezésre. Itt indokolást igényel, hogy az 1897 : XX. t.-c. 5. és 23. §§-aiban lefektetett bruttó elszámolási rendszertől eltérőleg az állami tulajdont képező zürichi magyar borház 20.000 sv. frankot tevő bérjövedelme és a svájci magyar kereskedelmi kamara által beszedett s az államkincstárt illető 12.000 sv. frankot tevő kiállítási bérek bevételben nem számoltattak el, hanem közvetlenül használtattak fel a nevezett kamara által kifejtendő bor- és mezőgazdasági terményértékesítési propaganda céljaira. Az elszámolás azért történt ily módon, mert a fenti bevételek közvetlenül a ház kezelésével megbízott kamarához folytak be s ez okból a befolyt összegeknek a kamara által kifejtendő propaganda céljaira való közvetlen felhasználása engedélyeztetett. Az 1897 : XX. t.-c. 22. §-a alapján indokolást igényel továbbá, hogy a Bernben, St. Moritzban, Genfben és Montreuxben létesítendő uj borházak helyiségeinek költségeire az előirányzatban számításba vett összeg kölcsöntörlesztésre és kamatra vétetett igénybe. Ugyanis a svájci magyar propaganda-borii