Zárszámadás, 1929-1930

Jelentés az 1929-1930. évi zárszámadásról

86 ISMERTETÉSE A KEZELÉSI EREDMÉNYEKNEK. '36 (lásd az állami zárszámadás 306. oldalán) összesen 6,739.364 P 27 f-t adott kölcsönképen s ez az összeg az állami közigazgatás követelésének és az állami üzemek tartozásának 1929/30. évi gyarapodásaként van kimutatva. Figyelembe véve az állami üzemek részéről a tárgyévben törlesztésként visszafizetett 4,251.258 P 71 f összeget, az állami közigazgatás követelése, illetve az állami üzemek tartozása az 1929/30. év végén összesen 83,794.151 P 46 f volt. Az 1928/29. év végén fennállott 81,306.045 P 90 f álladék tehát ebben a számadási évben 2,488.105 P 56 f-rel gyarapodott. III. Átfutó kezelés. Az állami zárszámadásnak az átfutó kezelést tartalmazó III. része — az állam jövedelmi (bevételi) forrásaiból merített bevételeket s az állam szükségleteire fordított kiadásokat tárgyaló valódi kezeléssel ellentétben — azokat a bevételeket és kiadásokat van hivatva feltüntetni, melyek az állam­gazdaság egészének az egyes gazdasági ágazatokhoz, továbbá azoknak egy­máshoz, vagy valamely nem állami, tehát idegen vagyonhoz, való viszonyából származnak, melyek azonban az államvagyonra mennyiségileg befolyással azért nincsenek, mert az ily bevételek megfelelő összegű kiadással, esetleg tartozással, a hasonló természetű kiadások pedig megfelelő bevétellel, esetleg követeléssel vannak ellensúlyozva. Az 1929/30. évi állami zárszámadás szerint az átfutó kezelés áll: 1. előlegekből, melyekkel megfelelő visszakövetelési jog, 2. idegen pénzekből, melyekkel megfelelő visszatéritési kötelezettség áll szemben; 3. szállitmányok és ellátmányokból, vagyis oly összegekből, amelyek a pénztárak részéről mint pénzfölöslegek beszállittatnak, vagy amelyekkel a pénztárak pénzszükségleteik fedezése céljából elláttatnak. Ennek előrebocsátása után az átfutó kezelésnek eredményeit a zár­számadás III. része és az V. részében (Pénztári mérleg) foglalt adatok alapján az alábbiakban ismertetem, megjegyezvén, hogy az átfutó kezelés jórészt csupán a számlák közötti forgalmat tünteti fel s túlnyomó részben átköny­velés utján nyer kiegyenlítést. A kimutatott összegek nagyságának mérlege­lésénél ezenkívül még figyelembe veendő, hogy ezek az adatok a posta és a postatakarékpénztár üzleti forgalmában, valamint az államvasutak és az idegen vasutak közötti kölcsönös leszámolások forgalmában kezelt össze­geket is magukban foglalják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom