Zárszámadás, 1929-1930

Jelentés az 1929-1930. évi zárszámadásról

•246 EGYÉB JELENTÉSEK. denkori kamatlábánál 1%-kal kisebb folyószámlakamatok az emiitett pénzintézetnél egyelőre folyószámlán kezeltetnek abból a célból, hogy ez összegekből további népházak létesitése tétessék lehetővé. 7. Bejelentést igényel, hogy a kertészet fejlesztésére engedélyezett hitelből az 1927/28. évben Wagner Adolf szatymazi lakosnak gyümölcsfaiskola fejlesztésére utalványozott 24.000 P kölcsön visszafizetési határideje, a nevezett által az 1928/29. év folyamán szenvedett jégkár miatt, két évvel meghosszabbittatott, illetve 1931. évi május hó l.-jében állapíttatott meg. Ez oknál fogva a nevezett terhére az 1928/29. évi zárszámadás szerint (1. ott a 446. oldal 20. tételét) előirt és cselekvő hátralékként jelentkező bevétel az 1929/30. évi zárszámadásban ismét az állami követelések között mutattatott ki. 8. Indokolást igényel, hogy az 1928/29. évben a fagy- és jégkárosult gazdáknak vetőmaggal való ellátása céljából részben 1929. évi szeptember hó 30.-áig, részben 1929. évi október hó 31.-éig való visszafizetés mellett engedélyezett 2,949.470 P 75 f kamatmentes kölcsönből az 1929/30. számadási évben tőketörlesztés cimén csak 992.907 P 11 f bevétel Íratott elő. Ennek oka az, hogy a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel a gazdák a kölcsönt visszafizetni nem tudták s annak kényszereszközökkel való behajtásától el kellett tekinteni, E körülménynél fogva a hátralék befizetésére az eredetileg megállapított határidő egy évvel meghosszabbittatott. 9. A bérházépitési és tisztviselői lakásépítési kölcsönök nyújtására a Pénzintézeti Központnak engedélyezett fedezeti kölcsönből eredő tőketörlesztéseket és kamatokat illetően indokolást igényel, hogy az időelőtti, vagyis a rendkívüli törlesztések az 1929/30. évben sem fizettettek be a megfelelő állami bevételi csekkszámla javára, hanem ujabb építkezési kölcsönök nyújtására tartattak fenn. Ennek az intézkedésnek az oka az, hogy a beruházási programmban megállapított hitelek a magánépitkezések előmozdítására elegendőnek nem bizonyultak, mert a magántőke a pénzpiac alakulása folytán épitkezések céljaira nehezen adott kölcsönt s igy a magánépitkezés s különösen a közszolgálati alkalmazottak építkezésének támogatását célzó hitelek megszerzéséről gondoskodni kellett. Miután a szükséges hitelekre más fedezet nem kínálkozott, a minisztertanács még az 1927. évi május hó 19.-én tartott ülésében fedezetként a rendes törlesztési részleteket és kamatokat meghaladó soronkivtili visszafizetéseket jelölte meg. Ugyanis soronkivüli visszafizetések történtek azért, mert annak folytán, hogy a magántőke a már felépített házakra jelzálogos kölcsönök nyújtására készséget mutatott, az adósok egy része az államtól kapott kölcsönét hosszabb lejáratú és az esedékes lakbérekből törleszthető amortizációs magánkölcsönnel cserélte fel. Megjegyzendő azonban, hogy a rendkívüli törlesztések összege a mult évi rendkívüli törlesztések összegével szemben nagy mérvben csökkent.