Zárszámadás, 1929-1930
Jelentés az 1929-1930. évi zárszámadásról
16 azt az 1927/28. évi zárszámadást kisérő jelentésem 16. oldalán már bejelentettem — ismét folyamatba tettem. A pénzügyminiszter úrral meginditott ez ujabb tárgyalás során a pénzügyminiszter úr összeállittatta azokat az alapelveket, amelyek az állami vagyon leltározásánál figyelembe jöhetnek s azokra vonatkozólag az 1930. évi január hó 9.-én 681/P. M. szám alatt kelt átiratában a legfőbb állami számvevőszék álláspontjának közlését kérte, megjegyezvén, hogy az állami vagyonleltár vezetésének kérdését az előzetes tárgyalások során kialakuló állásponthoz képest az új számviteli törvény keretében szándékozik szabályozni. Ebbe a tárgyalásba a pénzügyminiszter úr az Országos Takarékossági Bizottságot is bevonta és amidőn az Országos Takarékossági Bizottság az ez ügyre vonatkozó előterjesztését megtette, a pénzügyminiszter úr ezt az előterjesztést a legfőbb állami számvevőszéknek állásfoglalás végett szintén megküldte. A legfőbb állami számvevőszék úgy a pénzügyminiszter úr átiratában, mint az Országos Takarékossági Bizottság előterjesztésében foglaltakra kimerítően válaszolt és válasziratában kifejtette véleményét mindazokra az alapvető irányelvekre és vezető szempontokra, amelyek az állami ingatlan s ingó vagyon leltári nyilvántartása és értékelése tekintetében felvetődtek, valamint rámutatott azokra a következményekre is, amelyekkel a felmerült kérdések megoldásának egyes módozatai járnak. Ugyanebben az átiratban felkérte a pénzügyminiszter urat a legfőbb állami számvevőszék arra, hogy az állami ingatlan s ingó vagyon leltári nyilvántartása ügyében egyes kérdések szabályozása és különösen e vagyon értékbecslése iránt egy utasitás tervezetet készittessen el és azt tárgyalás, illetve hozzájárulás céljából a legfőbb állami számvevőszéknek küldje meg, tekintettel arra, hogy a pengőértékben való kötelező számitásról szóló 1926. évi 11.500/M. E. számú rendelet 15. pontjának (2) bekezdése kilátásba helyezte egy külön rendelkezés kiadását aziránt, hogy az ingatlan és ingó állami vagyonnak általános uj értékbecslése legközelebb mely időpontban és milyen alapokon eszközöltessék. E bejelentésem kapcsán legyen szabad itt még reámutatnom arra, hogy az 1924/25—1926/27. évekről szerkesztett állami zárszámadásoknak és az azokra vonatkozó legfőbb állami számvevőszéki jelentéseknek a felsőház pénzügyi bizottságában történt tárgyalása alkalmával is kifejezésre jutott az a kivánalom, hogy az állami leltár és mérlegek terén is mielőbb eléressék az a teljesség, amelyet az 1880 : LXVI. t.-c. 24—26. §-ai ezekre nézve előirnak. 4. A kormány kezelése és igazgatása alatt álló alapok és alapítványok közül — miként az előző években — csupán azoknak az alapoknak kezeléséről és vagyonálladékáról számol be a legfőbb állami számvevőszék e jelentése kapcsán, amelyek pénzünk értékállandóságának kezdőpontja, vagyis az 1924.
