Zárszámadás, 1929-1930
Jelentés az 1929-1930. évi zárszámadásról
14 Az állami útépítkezések keretében az 1929/30. évben végrehajtott munkálatok s érdembe hozott kereseti járandóságok fejében kibocsátott kötelező jegyek 989.000 P értékének megfelelő összeg a kereskedelemügyi tárca 1929/30. évi zárszámadásában mint tárcát terhelő tartozás kimutattatott. E tartozás a tárca „Államépítészeti hivatalok, közutak és közúti hidak" címénél felvett ugyanily összegű ingatlan vagyon gyarapodásban talál ellensúlyozást. b) Elhatározta továbbá a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg, a budapest—bécsi és a budapest—siófoki állami közutak egyes szakaszainak átépítését is, mintegy 15,600.000 P építési költség erejéig. Minthogy a közutaknak a gépjárműközlekedés miatt szükséges fokozottabb gondozására az 1928 : VI. t.-cikkel létesített „Országos utfejlesztési alap" havonként befolyó bevételeiből az átépítési munkálatok költségeit biztosítani nem lehetett, a vállalkozókkal oly értelmű szerződések köttettek, hogy a teljesített munkák értékének, illetve az érdembe hozott kereseti járandóságnak 40 %-a a kereseti kimutatás érvényesítése után azonnal, a fennmaradó 60 % pedig az előbbi pontban ismertetett vállalkozói hitelezés mellett, a munka befejezésétől számított hat félév alatt egyenlő részletekben, a mindenkori tőkehátralék után utólagosan számított és a Magyar Nemzeti Bank által megállapított kamatlábnál egy %-kal magasabb kamattal együtt fog az alap jövedelméből a vállalkozóknak kifizettetni. Ily módon a budapest—bécsi és a budapest—siófoki állami közutakon teljesített munkálatok költségeinek, illetve az érdembe hozott kereseti járandóságoknak 60 %-a fejében az 1929/30. évben az „Országos utfejlesztési alap"-ot összesen 6,394.540 P 75 f tartozás terhelte, amelyből az 1929/30. év végén 6,127.792 P 41 f tartozás állott fenn. Ez az összeg az alap 1929/30. évi zárszámadásában mint terhelő vagyon tartatik nyilván. 2. Az állami számvitelről szóló 1897 : XX.' t.-c. 42. §-ában foglaltak szempontjából bejelenti még a legfőbb állami számvevőszék, hogy a kereskedelemügyi miniszter az államvasutaknak egyrészt az 1929/30. évi költségvetésben előirányzott, valamint' az előző évről áthozott hitelmaradványok terhére eszközölt beruházásaira, másrészt a tervbe vett nagyobb arányú beruházások előkészítésére az alábbi két kölcsönt vette fel. a) A Magyar Dunántúli Villamossági r.-t.-tól kötelezvényre 11,000.000 P kölcsön vétetett fel (1. az „Államvasutak valódi kezelésének részletezéséében a rendkívüli bevételek 2. rovatát, illetőleg az „Állami adósságok" álladékának 41. tételénél c) alatt a 412. oldalon), melynek 8,390.000 P-nyi része után évi 6 %-os, 2,610.000 P-nyi része után pedig évi 7*67 %-os kamat fizetendő. b) A Magyar Általános Hitelbanktól és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól pedig 5,255.000 dolláros váltókölcsönt vett fel, mely után a Magyar