Zárszámadás, 1928-1929
Jelentés az 1928-1929. évi zárszámadásról
7 A pénzügyminiszter nrnak az ország pénzügyi helyzetéről kiadott XXXVI. jelentése szerint az 1928/29. év bevételi többlete 0*3 millió P, a jelen zárszámadás szerint pedig a lerovási eredmények alapján kimutatott bevételi többlet 10*39 millió P. A két eredmény között 10-09 millió eltérés mutatkozik, amely főleg abban találja magyarázatát, hogy mig a pénzügyminiszter ur a bevételi többlet megállapításánál az állami közigazgatás valódi kezelésének fölöslegét veszi számitásba s ehhez hozzászámitja az állami közigazgatás átfutó kezelésének eredményeit is, addig a zárszámadási eredmény megállapításánál nemcsak az állami közigazgatás, hanem az állami üzemek valódi kezelésének fölöslege, mint az eredmények egyik fontos tényezője természetszerűleg számba vétetik, az emiitett átfutó kezelés eredménye azonban figyelembe nem vehető. Ugy a kiadások, mint a bevételek között előirányzat nélküli tételek is foglaltatnak. E cimen elszámoltatott a kiadásoknál 41'388 millió P, amelyből a rendes kezelésre 8*583 millió P, a rendkivüli kezelés átmeneti részére 31*568 millió P és a beruházásokra 1*237 millió P esik ; az előirányzat nélküli rendes bevételek 5*771 millió P-t, az előirányzat nélküli rendkivüli bevételek pedig 15*040 millió P-t, együttvéve tehát 20*811 millió P-t tettek. Az előirányzat nélküli rendes bevételek az állami közigazgatásnál állottak elő. A 15*040 millió P előirányzat nélküli rendkivüli bevételből 14*294 millió P az állami közigazgatásra, 0*746 millió P pedig az állami üzemekre esik. Az állami közigazgatás előirányzat nélküli rendkivüli bevételei a következőképen alakulnak : pénzverési bevétel 0*386 millió P, dohánytermelőknek pajtatatarozásra adott kölcsönök visszatérítéséből 0*176 millió P, az Osztrák Magyar Bank és az Állami Jegyintézet felszámolási tömegéből 7*470 millió P, a Magyar Nemzeti Bank üzleti nyereségéből 3*997 millió P, a többi bevétel pedig kisebb összegű tárcabevételekből és téritményékből állott elő. A költségvetési törvény végrehajtása szempontjából felemlitem, hogy az 1928 : XXXIII. t.-c. 6. §-a alapján az 1928/29. évi költségvetésben a „rendes" és az „átmeneti" kiadások céljaira megállapitott összegekre a tárgyéven túl még egy évre, vagyis az 1929/30. év végéig terjedő felhasználási idő megállapításának helye nem volt. A „beruházások" céljaira megállapitott összegekre nézve azonban a felhasználási idő az 1929/30. költségvetési év végéig megengedtetvén, e rendelkezés folytán az állami közigazgatás 3,838.445 P 81 f-t, az állami üzemek pedig 9,289.311 P 37 f-t visznek át az 1929/30. kezelésbe hitelmaradványként. Megjegyzem, hogy mivel az előző 1927/28. évi kezelésből az 1928/29. évi kezelésbe nem hozattak át hitelmaradványok, ennek a költségvetési évnek kezelése teljesen tiszta és áttekinthető képet nyujt, mert a folyó év hiteleivel nem vegyittetnek össze az előző év, illetve évek hitelmaradványai s igy a kormány részére a folyó évre megszavazott hitelek nem növeltetnek.