Zárszámadás, 1927-1928
Jelentés az 1927-1928. évi zárszámadásról
7 Amennyiben tehát a pénzügyminiszter ur által megállapított 1927/28. évi bevételi többlet és a jelen zárszámadás szerint a lerovási eredmények alapján kimutatott bevételi többlet között eltérés mutatkoznék, ugy az főleg abban találja magyarázatát, hogy míg a pénzügyminiszter ur a bevételi többlet megállapításánál az állami közigazgatás valódi kezelésének fölöslegét veszi számításba s ehhez hozzászámítja az állami közigazgatás átfutó kezelésének eredményeit is; addig a zárszámadási eredmény megállapításánál nemcsak az állami közigazgatás, hanem az állami üzemek valódi kezelésének fölöslege, mint az eredmények egyik fontos tényezője természetszerűleg számba vétetik, az emiitett átfutó kezelés eredménye azonban figyelem be nem vehető. Ugy a kiadások, mint a bevételek között előirányzat nélküli tételek is foglaltatnak. E címen elszámoltatott a kiadásoknál 62*183 millió P, amelyből a rendes kezelésre 4*327 millió P, a rendkívüli kezelés átmeneti részére 54'320 millió P és a beruházásokra 3 536 millió P esik ; az előirányzat nélküli rendes bevételek 2*360 millió P-t, az előirányzat nélküli rendkívüli bevételek pedig 28-355 millió P-t, együttvéve tehát 30-715 millió P-t tettek. Az előirányzat nélküli rendes bevételek az állami közigazgatásnál állottak elő. A 28 355 millió P előirányzat nélküli rendkívüli bevételből 25*003 millió P az állami közigazgatásra, 3*352 millió P pedig az állami üzemekre esik. Az állami közigazgatás előirányzat nélküli rendkívüli bevételei a következőképen alakulnak : pénzverési bevétel 6*492 millió P, dohánytermelőknek pajtatatarozásra adott kölcsönök visszatérítéséből 2*598 millió P, az Osztrák Magyar Bank és az Állami Jegyintézet felszámolási tömegéből 10*319 millió P, a Magyar Nemzeti Bank üzleti nyereségéből 3*933 millió P, a többi bevétel pedig kisebb összegű tárcabevételekből és térit menyekből állott elő. A költségvetési törvény végrehajtása szempontjából felemlítem, hogy az 1927 : XI. t.-c. 7. §-a alapján az 1927/28. évi költségvetésben a ,,rendes" és a ,,rendkívüli" kiadások alatt előirányzott hitelekre nézve a tárgyéven tul még egy évre, vagyis az 1928/29. év végéig terjedő felhasználási idő megállapításának helye nem volt. E rendelkezés folytán sem az állami közigazgatás, sem az állami vzemek nem vihettek át az 1928/29. évi kezelésbe hitelmaradványokat. Megjegyzem, hogy mivel az előző 1926/27. évi kezelésből az 1927/28. évi kezelésbe sem hozattak át hitelmaradványok, ennek a költségvetési évnek kezelése teljesen tiszta és áttekinthető képet nyújt, mert a folyó év hiteleivel nem vegyittetnek össze az előző év, illetve évek hitelmaradványai s igy a kormány részére a folyó évre megszavazott hitelek nem növeltetnek. Ami az összes pénztári (készpénz) kezelést illeti, a zárszámadás szerint a valódi (rendes és rendkivüli) tényleges kiadások és valódi (rendes és rendkívüli) tényleges bevételek egybevetése 97*080 millió P bevételi többletet mutat, mig az átjutó kezelésnél a kiadás 144*970 millió P-vel volt nagyobb a bevétel-