Zárszámadás, 1927-1928

Jelentés az 1927-1928. évi zárszámadásról

222 JFŐBB JÖVEDELMI AGAK, ÜZEMEK STB. KEZELÉSI EREDMÉNYEI. Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap. Az 1924/25.—1926/27. évi állami zárszámadásoknak a felsőház pénzügyi bizottságában történt tárgyalása alkalmával kérdés merült fél az alapok s ezek között főleg az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap ellenőrzésére és kezelésének, valamint vagyonálladékának a zárszámadás során való kimutatására nézve is. A legfőbb állami számvevőszék elnöke a kért felvilágosításokat akkor csupán nagy általánosságban adhatta meg, mert annak folytán, hogy az állami zárszámadások nem időszaki sorrendben terjeszttettek elő, a közbeneső évek adatainak hiánya miatt az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap fölötti teljes áttekintés még nem volt lehetséges, kilátásba helyezte azonban, hogy a legközelebbi, vagyis a most előterjesztett 1927/28. évi állami zárszámadás során, amikor is az alapra vonatkozó adatokat az 1923/24.— 1927/28. évekre nézve együttesen kimutatni már módjában lesz, — az 1921/22. és 1922/23. évi adatok az 1922/23. évi állami zárszámadásra vonatkozó jelentés 115—117. oldalain terjeszttettek elő —, az alapra nézve részletes ismertetést fog a törvényhozásnak nyújtani. Erre való tekintettel a legfőbb állami számvevőszék — a zárszámadási adatok, valamint a minisztériumtól nyert felvilágosítások alapján — az alapra nézve a következőket adja elő : Az 1921 : XLVI. t.-c. 1. §-ának utolsóelőtti bekezdésében felhatalmazást nyert a kormány arra, hogy az állami tisztviselők (nyugdijasok és özvegyek) és családtagjaik gyógykezelési költségeinek fedezhetése céljából a népjóléti és munkaügyi miniszter kezelése alá tartozó Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alapot létesithessen és hogy ennek az alapnak a gyarapítására egyrészt az állam bevételeiből havonként 12 millió koronát fordithasson, másrészt az igényjogosult tisztviselőktől (nyugdijasoktól és özvegyektől) készpénzben kapott összes járandóságaiknak 2%-át kitevő járulékot szedhessen, valamint, hogy rendeleti uton szabályózhassa az emiitett alap igénybevehetésének feltételeit, részleteit és módozatait. A fenti felhatalmazás alapján ideiglenesen szabályoztatott az állami alkalmazottak betegsegélyezési ügye és pedig az 1921. évi 51.191., 53.141., 54.853. és 194.021. számú, valamint az 1922. évi 28.000. számú népjóléti és munkaügyi minisztériumi rendeletekkel. Ez utóbbi rendelet kiterjesztette az igényjogosultságot a kezelőkre, dijnokokra, altisztek és szolgákra, valamint az ezekkel egy tekintet alá esőkre, továbbá ezeknek családtagjaira is. Az 1923. évi 40.000. számú népjóléti és munkaügyi minisztériumi rendelettel a tisztviselők és egyéb alkalmazottak, valamint azok családtagjainak segélyezési ügye ujabb alapokra helyeztetett. Ez a rendelet ugyanis a természetben nyújtott gyógykezelés helyett ezután gyógykezelési segélyt nyújt