Zárszámadás, 1927-1928
Jelentés az 1927-1928. évi zárszámadásról
16 vagyonnak általános uj értékbecslése két előfeltételtől tétetett függővé. Az egyik a pengőértékre és számitásra való tényleges áttérés, mert csak ebben az esetben vélte biztosithatni azt, hogy az állami vagyon leltára valóságos értékben fejezze ki az állami vagyon értékét. Második előfeltételül pedig annak az időszaknak bekövetkezését jelölte meg, amikor az árkiajakulásban az ország már bizonyos nyugvópontra jutott. Reámutatott e szempontból különösen az épületek árviszonyaira, amelyek a lakásfelszabaditás mérvéhez képest akkor még folytonos változást mutattak. Minthogy a legfőbb állami számvevőszék véleménye szerint ma már. mindkét előfeltétel beállott s különösen figyelemmel arra, hogy az állami üzemek, amelyekre az uj leltározás és értékbecsléssel járó munkálatok sokkal nagyobb terheket rónak, mint az állami közigazgatás egyes ágazataira, e munkálatokat a mérlegvalódiság szempontjából már régebben kénytelenek voltak végrehajtani s igy e munkálatoknak az állami közigazgatás részéről való elmaradása az államháztartásban feltétlenül kivánatos egyöntetűséggel, a minden téren azonos eljárás elvével nem állana összhangban : az uj leltározásnak és értékbecslésnek mielőbbi keresztülvitele érdekében a már 1924. év augusztus hava óta folyó s a pénzügyminiszter urnák emiitett álláspontja miatt szünetelő tárgyalásokat ismét folyamatba tettem. E bejelentésem kapcsán legyen szabad itt reámutatnom arra, hogy a legutóbbi, 1924/25—1926/27. évekről szerkesztett állami zárszámadásoknak és az azokra vonatkozó számvevőszéki jelentéseknek a felsőház pénzügyi bizottságában történt tárgyalása alkalmával is kifejezésre jutott az a kívánalom, hogy az állami leltár és mérlegek terén is mielőbb eléressék az a teljesség, amelyet az 1880:LXVI. t.-c. 24—26. §-ai ezekre nézve előírnak. 3. A kormány kezelése és igazgatása alatt álló alapok és alapítványok közű 1 — miként az előző években, — csupán azoknak az alapoknak kezeléséről és vagyonálladékáról számol be a legfőbb állami számvevőszék e jelentése kapcsán, amelyek pénzünk értékállandóságának kezdőpontja, vagyis az 1924, év julius hó l.-je utáni időben létesíttettek. Ezeknek az alapoknak pénzés vagyonkezelése ugyanis már állandó értékű pénzegységben (arany koronában, az ahhoz 17.000-es osztószámmal viszonyított papír koronában és pengő értékben) foganatosíttatott. A korábbi időkből származó alapok és alapítványok kezelési eredményei és azok vagyonmérlegei, amint arra már az 1924/25. évi állami zárszámadást kísérő jelentésemben is (lásd ott a 96. oldalon) reámutattam, a pénzügyminiszter urnák kívánságára annak idején azért nem mutattattak ki a zárszámadás kapcsán, mert ezeknek az alapoknak és alapítványoknak vagyona, amely legtöbbnyire készpénzben, értékpapírokban és követelésekben volt elhelyezve, a háború és az azt követő inflációs időszak alatt rendkívül nagy devalválódáson ment keresztül a korona értékének nagyarányú leromlása