Zárszámadás, 1927-1928
Jelentés az 1927-1928. évi zárszámadásról
INDOKOLÁSOK A TtENDES KIADÁSOKNÁL. 115 legerősebben a maga hatását. Ezek mindegyike, hacsak a dologi kiadásokat vesszük is, több millió pengős háztartást vezet, amelynek kiadásai túlnyomórészt üzemi jellegűek. A dologi kiadások legnagyobbrésze ugyanis élelmezésre, gyógy- és kötszerekre, fűtésre, világításra, vízfogyasztásra, stb.-re szükséges. Ezek olyan kiadások, amelyeknek felmerülését megakadályozni nem lehet. Ha a klinika betegágyain betegek fekszenek, azokat élelmezni és gyógyszerrel ellátni okvetlenül kell, akár elő van irányozva a költségvetésben a megfelelő fedezet, akár nincs. Hasonlóképen nem lehet a klinikákat fűtés, világitás és viz nélkül hagyni, vagy törött ablakot ki nem javítani, csőrepedést meg nem csinálni, csatornaromlást, beázást ki nem küszöbölni stb. Az egyetem működése tehát a legnagyobb takarékosság mellett is előidéz bizonyos szükségleteket, amelyek felmerülését megakadályozni nem lehet, mert nélkülök az egyetemnek, mint tanintézetnek és főleg mint gyógyintézetnek működése nem volna fenntartható. A kényszer hatása alatt ismételten szóba került ugyan a klinikai betegfelvétel korlátozásának kérdése, ez a gondolat azonban, súlyos szociális és közegészségügyi kár nélkül még oly egyetemi városokban sem látszott végrehajthatónak, hol tekintélyes számú közkórházi ágy áll rendelkezésre, annál kevésbbé jöhetett szóba azokban az egyetemi városokban, hol a klinikai betegágyak egyben a közkórházi ágyakat helyettesitik. Attól kezdve, hogy a magyar pénz vásárló ereje ingadozni kezdett, egészen addig, amíg a pengőérték bevezetése után az államháztartás szanálása és a gazdasági életnek abból folyó megnyugvása elérkezett, az egyetemek háztartásában állandó volt a nehézség a költségvetési hitelek reális megállapítása körül. Az előirányzat nem tartott lépést a reális szükséglettel, az irreális előirányzat viszont nem vonhatott megfelelő takarékos gazdálkodást maga után. Egyrészt azért, mert az egyetemi háztartás túlnj^omórészt üzemi természetű, tehát ha a háztartás méretei adva vannak, az abból folyó kiadások felmerülése elől elzárkózni lehetetlen, másrészt azért, mert az egyetemek gazdasági szervezete nem volt alkalmas a költségvetési előirányzat kényszerítő betartásának biztosítására. Az egyetemek gazdasági igazgatásának szervezete egy 1887. évi junius hó 18.-án kelt királyi elhatározással megerősített szervezeti szabályzaton alapszik. Az azóta eltelt 40 év alatt azonban az egyetem méretei rendkivül megnövekedtek, a gazdasági élet és a közigazgatás, valamint az üzemi organizáció és az üzemi technika is rendkivül nagyot fejlődött, úgy, hogy a gazdasági hivatalok a háború utáni évek különös gazdasági nehézségei közt már nem birtak mindig megállni a reájuk nehezedő nyomás súlya alatt. Most, hogy az államháztartás rendje helyreállítható volt, nem késtem ezeknek a tapasztalatoknak következményeit levonni. Az 1928/29. évi állami költségvetés előirányzatában az üzemi kiadásokat a többi dologi kiadások között már külön alrovaton irányoztam elő, az egyetem gazdasági igazgatásának újjászervezésére pedig a pénzügyminiszter úrnak és a legfőbb állami számvevőszék elnökének 16*
