Zárszámadás, 1925-1926

Jelentés az 1925-1926. évi zárszámadásról

48 INDOKOLÁSOK. osztályaiban a tevékenység állandó délutáni és éjjeli szolgálattal fokoztassék, amiből kifolyólag a fűtési és világitási költségek szaporodtak. Növelte még a túlkiadást a személyszállító és tehergépkocsiknak általános javitása, azonkivül a külföldi lapoknak több példányban való beszerzése is. Megjegyeztetik, hogy a minisztertanács az 1926 : XV. t.-c. 10. §-ában nyert felhatalmazás alapján a túlkiadás fedezésére hitelátruházásképen ugyanezen fejezet 2. cim 1. rovata hiteléből 300,000.000 K-t, a IV. „Államadósságok" fejezet 3. „A békeszerződés életbeléptétől kezdve felvett állami adósságok stb." cim rendes kiadásai 2. rovata hiteléből 1.500,000.000 K-t, továbbá ugyanezen fejezet 5. „Előlegezések a vasúti kamatbiztositás alapján" cim rendes kiadásai 2. rovat hiteléből 575,000.000 K-t, összesen tehát 2.375,000.000 K-t jelölt ki. 33. (Tk.) A túlkiadás onnan ered, hogy az előirányzat hitelösszege a felmerült kiadások fedezésére nem bizonyult elegendőnek. 34. Bár túlkiadás nincsen, bejelentést igényel, hogy e cim 1. rovatán olyan utalványozások is történtek, melyek túlkiadást ugyan nem okoztak, de az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-c. 33. §-ának rendelkezései értelmében külön indokolást igényelnek. Ugyanis e cimnél a költségvetésileg rendszeresített állásokkal szemben a IV. fizetési osztályban mutatkozó három főnyi túlbetöltést három I. osztályú követségi tanácsosnak rendkivüli követ és meghatalmazott miniszterekké, az V. fizetési osztályban mutatkozó egy főnyi túlbetöltést egy II. oszt. követségi tanácsosnak I. oszt. követségi tanácsossá és a IX. fizetési osztályban mutatkozó négy főnyi túlbetöltésből két túlbetöltést két segédfogalmazónak követségi attachékká történt kinevezése idézte elő. E kinevezések azonban az 1925. évi 7.000/M. E. számú kormányrendeletben nyert felhatalmazáson alapulnak. Túlbetöltést okozott a központból két konzuli attachénak, egy dijnoknak, egy II. oszt. altisztnek és egy napibéres szolgának a szolgálat érdekében a külképviseleti hivatalokhoz történt áthelyezése is. 35. (Tk.) Az a körülmény idézte elő, hogy az athéni, illetve a madridi m. kir. követségek helységeiért a bérösszeget 6, illetve 9 hónapra előre kellett kifizetni, továbbá, hogy a prágai követség részére vásárolt épületben több olyan javitás vált szükségessé, amelyek fedezéséről az előirányzat szerkesztésekor gondoskodni nem lehetett. Fokozta még a túlkiadást a külföldi lapoknak több példányban történt beszerzése és a táviróforgalom emelkedése. Az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-c. 22. §-ának rendelkezése értelmében még bejelentést igényel az a körülmény is, hogy ezen alrovaton számoltattak el azon biztositási dijak is, amelyek a párisi, prágai, szófiai, bukaresti, berlini és bécsi követségi épületeknek, valamint azok berendezési tárgyainak a minisztertanács által adott felhatalmazás alapján történt tűzkár elleni biztosításával merültek fel, amely i