Zárszámadás, 1925-1926

Jelentés az 1925-1926. évi zárszámadásról

112 IND OKOLÁSOK. 112 Az 1897 : XX. t.-c. 31. §-ában foglalt rendelkezésekhez képest erre a kiadásra vonatkozólag is be kell jelenteni az előző pont alatt előadottakat. 354. Bejelenti a legfőbb állami számvevőszék, hogy a költségvetési év végén a postatakarékpénztári számlán mutatkozó hitelből 2.415,431.823 K az 1897 : XX. t.-c. 31. §-ának rendelkezése ellenére a minisztérium házipénztárába utaltatott be s letéteményként kezeltetett. Ennek indokolására a miniszter azt adja elő, hogy a letéteményként való kezelést kivételesen rendelte el, mert az 1915 : XII. t.-c. 2. §-a a beruházási hitelnek a tárgy éven túl még két évi felhasználását úgyis megengedi. 355. (Enk.) Az 1923/24. évi költségvetési előirányzatban a „Büntetések végrehajtása" cimnél a beruházások céljaira felvett 1.000,000.000 K hitelösszegben a hartai kir. orsz. büntetőintézetben egy fegyőri lakóépület és egy fegyenc-lakóépület költségei is bennfoglaltattak. Ezen épületek építkezése azonban akkor a korona vásárlóerejének csökkenése következtében a hitelösszegből nem volt befejezhető s mert az 1924/25. évi és 1925/26. évi költségvetésben az építkezés befejezését biztosító hitelről gondoskodás nem történt, az épületekre pedig feltétlenül szükség volt, az építkezés befejezésének költségeit előirányzat nélküli kiadásként kellett utalványozni. 356. (Enk.) A salgótarjáni laktanya részére szükséges földterületek kisajátításával kapcsolatos helyszíni kiszállásokból felmerült 3,638.000 K-t, valamint a nagykanizsai laktanya és kórház építésére még az 1915. év nyarán — az 1912 : LXVIII. t.-c. alapján — igénybevett területek 672,052.215 K kisajátítási költségeit utalványozni kellett. 357. (Enk.) A leégett vasdinnyei gépműhely és gépszín helyreállítási költségei. Ezzel szemben áll a biztosítótársaság által a vasdinnyei tűzkár után fizetett téritmény, mely az 1924/25. évben 49,203.000 K-t, az 1925/26. évben pedig 49,000.000 K-t tett ki. A tüzkártéritmények mindkét évben a „Leégett gazdasági épületek tüzkártéritménye" rovaton előirányzat nélküli rendkívüli bevételként számoltattak el. II. Bevételek. 358. A bevételi visszamaradás oka egyrészt az, hogy a kiselejtezett leltári tárgyak és ócska anyagok értékesítése, azoknak nagyobb mennyiségű felhalmozódásáig elhalasztatott, másrészt, hogy a rendelkezésre álló mosodát az arra jogosultak nem vették igénybe s igy az e címen számításba vett bevételek nem voltak elérhetők. 359. A bevételi visszamaradás oka az, hogy az előirányzat szerkesztésekor pontos adatok, melyek a bevételek nagyságára támpontul szolgálhattak volna, rendelkezésre nem állottak.