Zárszámadás, 1924-1925

Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról

INDOKOLÁSOK. 77 dása folytán előállott megtakarításból ministertanácsi határozat alapján 2,162.468 ar. K 81 f több valutás és aranyforintra szóló címleteknek külföldi piacokon való vásárlására és a kapcsolatos kezelési költségek fedezésére fordíttatott. E címletek alacsony árfolyamon voltak megszerezhetők és vásárlásuk folytán a külföldi kölcsönszolgálatból Magyarországra nehezedő évi kamatteher is csökkent. 195. (Enk.) Az 1924. évi VI. t.-c. alapján kibocsátott kényszerkölcsön befizetése részben hadikölcsön kötvényekkel történt, minek folytán a kényszerkölcsön bevételével szemben a kötvények ellenértékét kiadásként kellett elszámolni. 196. (Enk.) A Pénzjegynyomda felszámolási tömegéből a kincstárt megillető összeg — a Magyar Nemzeti Bankkal az 1924. évi IV. t.-c. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján létesített megállapodáshoz képest — a bankkal szemben fennálló függő adósság rendkívüli törlesztésére fordíttatott. 197. (Tk.) Onnan származik, hogy a brüsszeli nemzetközi vámiroda költségei, amelyeket az egyes államok arányosan viselnek, a költségvetés egybeállítása alkalmával csak hozzávetőlegesen voltak megállapíthatók. 198. (Tk.) A költségvetési év folyamán a kereskedelmi szerződések megkötésével, valamint a népszövetségi kölcsön lebonyolításával kapcsolatban több kiküldetés vált szükségessé, mint a mennyiről a tapasztalati adatok alapján az előirányzatban megállapított hitelösszegben gondoskodás történt. 199. (Tk.) Ezt a kölcsönt tulajdonképen két költségvetési éven át (1924/25. és 1925/26.) kellett volna törleszteni. Tekintettel azonban arra, hogy a német parlamentben tárgyalás alatt álló valorizációs törvényjavaslatban oly rendelkezés foglaltatott, hogy a hitelezőnek jogában áll a jelzálogkölcsönnek az 1932. év előtt történő törlesztését visszautasítani, a kincstár érdekeinek megvédése céljából — még a rendelkezésre álló hitelösszegek túllépése árán is — szükséges volt a szóbanlévő jelzálogkölcsönt egy összegben kiegyenlíteni, minek folytán túlkiadás állott elő. Megjegyeztetik, hogy a jelzálogkölcsön második részlete fejében az 1925/26. költségvetési évre előirányzott összeg mint megtakarítás fog jelentkezni. 200. (Enk.) A párisi követségi palota vételével kapcsolatban az 1,350.000 francia frank vételáron felül felmerült egyéb költségek és szükséges átalakítási munkálatok kiadásainak fedezésére az ,,Urbaine et Seine" párisi biztosító társaságnál 1922. évi augusztus hóban a követségi épületre 500.000 francia frank összegű jelzálogkölcsön vétetett fel. E jelzálogkölcsön kamataira, valamint kölcsöntörlesztésre az 1923/24. költségvetési évben összesen 170,100.000 K volt előirányozva. Ezzel szemben az emiitett költségvetési év folyamán ebből az összegből csak a jelzálogkölcsönt terhelő kamatok törlesztettek, mert a tőketörlesztést a jelzáloghitelező — a fennálló megállapodásokra való hivatkozással — elfogadni nem volt hajlandó. Ennek folytán az előirányzott hitel-