Zárszámadás, 1924-1925

Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról

46 INDOKOLÁSOK. 22. Az 1897. évi XX. t.-c. 22. §-ában foglalt rendelkezések szempontjából bejelentést igényel, hogy itt számoltattak el a külföldön levő, az állam tulajdonát képező ingatlanok és ingók tüz- és villámcsapás, illetve betöréses lopás elleni biztositási költségei is. A külügyminister indokolása szerint ugyanis a bécsi m. kir. követségnél úgy a követségi épület, mint annak különös műbeccsel biró berendezése annyival is inkább vannak a tűzveszélynek kitéve, mert a követség az egész évi tüzelő anyagát kénytelen a követségi palotában, nagyrészt annak udvarában elhelyezni. Ügy ez a körülmény, mint az 1922. év elején előfordult tüzeset, amely a palota berendezésében nagyobb kárt okozott, a biztositás szükségét fokozottan indokolja. Miután pedig a biztositás szüksége a kincstár tulajdonát képező többi külképviseleti hatóságoknál lévő állami vagyonra nézve is fennáll, kivált oly esetben, amidőn a megvásárolt épületnek folytatólagos biztositását amúgy is vállalni kellett, az e cimen felmerült költségeknek utalványozása szükséges volt, dacára annak, hogy ily cimen a költségvetésben megfelelő hitelről gondoskodás nem történt. 23. (Tk.) A nyugdijasok lakáspénzének a költségvetési év folyamán történt felemelése, továbbá az 1923. évi XXXV. t.-c. rendelkezései alapján szabályszerű elbánás alá vont alkalmazottak részére utalványozott nyugdijmegváltások és végkielégítések idézték elő. Növelte még a túlkiadást az a körülmény is, hogy az előirányzott 5%-os évközi megtakarítás nem volt elérhető. 24. (Tk.) A túlkiadás oka az, hogy a hitel az általános áremelkedés folytán a tényleges szükségletek fedezésére nem volt elegendő. Megj egyeztetik, hogy a túlkiadásnak fedezetére a ministertanács az 1925. évi IX. t.-c. 6. §-ában nyert felhatalmazás alapján hitelátruházásképen a rendes kiadásoknál ugyanezen cim 4. rovatán, a „Csendőrség" cim 1. rovatán, a „Közbiztonsági és közrendészeti szolgálat" cim 10. rovatán, valamint a legutóbb emiitett cim átmeneti kiadásainak 1. rovatán mutatkozó megtakarításokat jelölte ki; ezen megtakarításokban azonban csupán 87.788 ar. K 39 f talál fedezetet. 25. (Tk.) A tisztviselők és egyéb alkalmazottak, — nyugdijasok és özvegyek, — illetve azok igényjogosult családtagjai számának emelkedése következtében keletkezett. 26. Bár hiteleltérés nem állott elő, az 1897. évi XX. t.-c. 33. §-ában foglaltakra való tekintettel itt be kell jelenteni, hogy az utalványozott öszszegben benfoglaltatik a budapesti főpolgármester illetmény különbözete is. A főpolgármester ugyanis a III. fizetési osztályba neveztetett ki, holott a részletes költségvetés szerint csak a IV. fizetési osztályba sorozott állásának illetményeiről történt gondoskodás. A magasabb fizetési osztályba való sorozás indokául az a körülmény szolgált, hogy a főpolgármesternek a jelentékenyen nagyobb javadalmazással járó régebbi állásától meg kellett válnia.