Zárszámadás, 1924-1925

Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról

137 EGYÉB JELENTÉSEK. A megállapodáshoz képest az imént emiitett államok vagy állampolgáraik részéről kártérítés és tartozás cim én támasztott igények alapján a magyar állam köteles a megállapítandó fizetéseket teljesíteni. A magyar államnak állampolgáraival szemben igy keletkezett visszkereseti joga szintén törvényes szabályozást igényel. A visszkereseti jogon alapuló fizetés módja és időpontja tekintetében —- a föntebb emiitett 1927. évi XXII. törvénycikk szerint — ugyancsak a már hivatkozott 1923. évi XXVIII. t.-cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. Jelentés az ingatlan állami vagyon eladásáról, illetve elidegenítéséről. Az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c. 37. §-a értelmében az állam ingatlan vagyona csak külön felhatalmazó törvény alapján idegeníthető el. A törvény kivételt tesz e rendelkezés alól oly ingatlan elidegenítésére vagy kicserélésre nézve, mely az állam valamely követelésének biztosítása vagy pedig kisajátítás alkalmával szereztetett meg. A legfőbb állami számvevőszék a zárszámadásokat kisérő jelentéseiben évről-évre beszámolt az állami ingatlan vagyonban a számadási év folyamán beállott azokról a változásokról, amelyek folytán az ingatlan állami vagyon eladás következtében ajpadt, kimutatván egyes tárcák és számadási ágazatok szerint az apadás leltári értékét, valamint azt, hogy az annak ellenében előállott bevétel hol számoltatott el. Kiterjeszkedett e jelentéseiben a legfőbb állami számvevőszék arra is, vájjon az elidegenített ingatlanok között voltak-e olyanok is, amelyeknek eladásához, illetve átengedéséhez a törvényhozás előzetes hozzájárulása ki nem eszközöltetett és ez utóbbiakat ministeri tárcák szerint csoportosítva felsorolta annak nyilvántartása céljából, hogy azokhoz még a törvényhozás utólagos jóváhagyásának kieszközlése szükséges. Az 1924/25. év folyamán elidegenített ingatlanokra nézve csupán azt tartom szükségesnek megjegyezni, hogy a kormány az 1924/25. évi állami költségvetésről szóló 1925. évi IX. t.-c. 8. §-ában, mely kimondotta, hogy jóváhagyatnak az ezen törvény életbelépése előtt történt és a törvényhozás által még jóvá nem hagyott állami ingatlan-eladások, valamint a tulajdonjog fentartása mellett eszközölt ingatlan-hasznositások, az 1897. évi XX. t.-c. 37. §-a szerint szükséges külön felhatalmazást az 1924/25. évben eszközölt elidegenítésekre nézve is kieszközölte. Az értékapadás összegszerű megjelölését mellőznöm kell, mert az állami ingatlanok és ezek között az elidegenített vagyonrészek uj értékelésének el18