Zárszámadás, 1924-1925

Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról

134 EGYÉB JELENTÉSEK. szerint terheli, az illető állam a különbözetnek megfelelő összegben uj cimleteket köteles a Jóvátételi Bizottságnak rendelkezésére bocsátani. Viszont az az állam, amelynek területén az őt terhelő adósság álladékát meghaladó mennyiségű cimlet van, a különbözet erejéig a Jóvátételi Bizottság utján a föntebbiek szerint kibocsátandó uj cimletekből megfelelő mennyiséget kap. A lebélyegzésre nem kötelezett államok polgárai kormányaik utján a birtokukban lévő kérdéses cimleteket a Jóvátételi Bizottsághoz juttatják, amely őket a föntebb emiitettek szerint az adóssággal megterhelt államok által beszolgáltatott uj cimletekből elégiti ki. Ha az eredeti cimlet papirpénzre szólt, akkor úgy a biztositott, valamint a nem biztositott adósságoknál a helyébe lépő új cimletet a kibocsátó állam pénznemében kell kiállitani. Az átszámításra az az árfolyam irányadó, amelyen az adóssággal megterhelt állam legelőször cserélte be a papirkoronákat saját pénznemére. Amennyiben az eredeti címlet egy vagy több külföldi pénznemre szólt, az újonnan kibocsátandó címletnek is ugyanezekre a pénznemekre kell szólnia. Ha pedig az eredeti címlet aranypénzre szólt, az uj címletnek font sterlingre és az Északamerikai Egyesült Államok aranydollárjaira kell szólnia. Az előadottak szerint a tárgyalt kölcsönökből Magyarországra eső álladéknak szükséglete — a felülbélyegzés eredményéhez képest — részben (a magyar felülbélyegzésüek után) papirkoronákban, részben külföldi pénznemekben terheli az államkincstárt. A külföldi pénznemekben teljesítendő fizetésekkel járó terheket azonban lényegesen csökkentették azok az egyezmények, amelyek a Jóvátételi Bizottság kezdeményezésére egyrészt a régi Ausztria és Magyarország utód- és engedményes államainak kiküldöttei, másrészt ,,Az osztrák és magyar háború előtti államadósságok külföldi cimletbirtokosainak közös pénztára" kiküldöttei között az 1923. évi junius hó 29.-én Innsbruckban, majd 1925. évi november hó 14 .-én Prágában köttettek. Ezek az egyezmények egyrészt az adósság névértékének, illetve a folyó kamatoknak jelentékeny csökkentését, másrészt a már lejárt fizetésekre vonatkozó határidők kitolását és egyéb kedvezmények nyújtását eredményezték. Az állami költségvetésekben a szükséglet az emiitett egyezmények rendelkezéseinek figyelembevételével irányoztatott elő és állapíttatott meg ; a részletes költségvetést kisérő indokolások kölcsönönkint kimerítő tájékoztatást nyújtanak az egyezményekben biztositott engedmények figyelembevételével a szükséglet mérvének alakulása tekintetében. A háború kezdetétől felvett hadiadósságok tekintetében a békeszerződés 188. cikke akként rendelkezik, hogy mindazok az államok, amelyekhez a békeszerződés értelmében a volt Osztrák-Magyar Monarchia területeiből vala-