Zárszámadás, 1924-1925

Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról

1927. tekintetében az időrendi sorrendhez ragaszkodnánk : messze kitolódnék az az időpont, amelytől kezdve az állami zárszámadások ismét a rendes, törvényes határidőben a törvényhozás elé terjeszthetők lesznek. Már akkor bejelentettem, hogy a törvényhozás helyeslésének reményében, mellőzve az időszaki orrendet, minden rendelkezésemre álló eszközzel oda fogok hatni, hogy mindenekelőtt az 1924/25. évi állami zárszámadás készittessék el és terjesztessék elő a törvényben előirt határidőre. Bár a törvényben erre nézve előirt határidőt — a legfőbb állami számvevőszéken kivül álló okokból — betartani nem lehetett, mégis figyelemmel arra, hogy a törvényhozás alkotmányos ellenőrzési jogát csakis abban az esetben gyakorolhatja hatályosan, ha ez az ellenőrzés közvetlenül a kezelési évzárlat után történhetik, a hátralékos zárszámadások közül a fősúlyt az 1924/25. évi zárszámadásra és azután az 1925/26. és 1926/27. évi zárszámadások feldolgozására, vagyis a currentia mielőbbi elérésére fektetem. Utalva egyébként e jelentésem alábbi 6. pontjában előadottakra, itt még csupán azt kivánom tisztelettel megjegyezni, hogy az időszaki sorrend mellőzését — figyelemmel az elérni kivánt cél nagy jelentőségére — a képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottsága az 1927. évi junius hó 2.-án tartott ülésében jóváhagyólag tudomásul vette. 2. Az állami zárszámadás a kormány gazdálkodásának a költségvetési év folyamán elért tiszta eredményeit a valódi kezelés alapján állapit ja meg, nem veszi — fennálló számviteli rendszerünk szerint nem is veheti — azonban figyelembe az átfutó kezelés eredményeit, amelyek az államvagyonra mennyiségileg kihatással nincsenek. Ha a zárszámadásnak tényleges (pénztári) eredményeit, vagyis az állami zárszámadás szerint elért tényleges bevételi többletet egybevetjük azzal az eredménnyel, amelyet a pénzügyminister az 1925/26. és az 1926/27. évi állami költségvetésekről szóló 1926. évi XV. t.-cikk 13. §-ának a hasznos beruházások indokolására nézve előadottak kapcsán 1924/25. évi bevételi többletként megjelöl, úgy a kettő között különbség mutatkozik. Ennek oka, amint arra már rámutattam, a szorzószám évközi változásában és abban keresendő, hogy a pénzügyminister a bevételi többletet oly összegek figyelembevételével állapitotta meg, amelyek az állami zárszámadásban az átfutó kezelésben szerepelnek. Ez az idézett törvényszakasz indokolásából is világosan kitűnik. Nevezetesen az 1924/25. évi feleslegek összegét a Nemzeti Banknál vezetett gyűjtőszámlák adatai alapján a pénzügyminister . 960.815,673.308 Kban jelölte meg, ehhez azonban mint a hasznos beruházásokra felhasználandó összeget, hozzászámitotta azt a 348.000,000.000 K összeget is, amelyet a kormány az 1924/25. évi költségvetési év végén — járulékaik terhére adott előlegképen — a vármegyéknek, városoknak és