Zárszámadás, 1924-1925

Jelentés az 1924-1925. évi zárszámadásról

130 EGYÉB JELENTÉSEK. kiadást a kölcsönnek 253,820.840'26 ar. Kt tevő tényleges hozadékával egybevetve, maradványként mutatkoznék 168,532.498*40 ar. K, holott a tényleges maradvány 182,630.160-13 ar. Kt, vagyis 14,097.661-73 ar. Kval többet tett ki. Ez a többlet árfolyamnyereségekből származik, amelyekből 6,311.761-10 ar. K a kölcsönből tényleg felhasznált összegek után a felhasználások időpontjáig állott elő, mig a fennmaradó 7,785.900*63 ar. K a kölcsön fel nem használt maradványainál az 1925. évi junius hó 30.-i árfolyamok alapulvétele folytán mutatkozó árfolyamnyereségnek felel meg. 3. A trianoni békeszerződés végrehajtása. Az 1921. évi XXXIII. t.-cikkben becikkelyezett trianoni békeszerződésnek vannak olyan rendelkezései, amelyek pénzügyi, illetve vagyonjogi vonatkozásokban érintik az államkincstárt. Ezek közül a rendelkezések közül a fontosabbaknak végrehajtása tekintetében — főbb vonásokban — az alábbiakat van szerencsém jelenteni. I. Az Ausztriával fennállott közösség megszűnése. Az Ausztriával fennállott államjogi kapcsolat nem előzetes tárgyalások és megállapodások alapján, hanem a Monarchiának az 1918. év október havában bekövetkezett események következményeként történt szétesése folytán, hirtelen szűnt meg tényleg, ami a békeszerződésnek törvénybe iktatott rendelkezéseiben csak utólag jutott kifejezésre törvényes formában. Ez az oka annak, hogy a közösség megszűnése során fölmerülő kérdések csak évekkel a tényleges megszűnés után kerülhettek tárgyalásra, ami azok megoldását kétségtelenül fölötte megneheziti. A „Szövetséges és Társult Hatalmak" annak idején a magyar békedelegációnak kijelentették, hogy a békefeltételeknek az átcsatolt területeken fekvő állami javakra és birtokokra vonatkozó rendelkezései semmikép sem érintik azokat az osztatlan javakat, amelyek a régi Osztrák-Magyar Monarchiához tartoztak és amelyek a jelenlegi Osztrák Köztársaság és a jelenlegi Magyarország területén feküsznek, nem érintik továbbá sem a koronajavakat, sem a volt uralkodócsaládnak javait; azok a jogok, amelyeket e két állam mindegyike a szóbanforgó javakra nézve érvényesíthet, közöttük létesítendő barátságos megegyezés utján lesznek szabályozandók. Ezen az alapon a magyar kormánynak az volt az álláspontja, hogy a szóbanforgó vagyonok likvidálás alá esnek olyan értelemben, hogy a területi elhelyezésre való tekintet nélkül olyan arányban osztandók fel Magyarország es az Osztrák Köztársaság között, amilyen arányban Magyarország és Ausztria a közös ügyek viteléhez s illetve a közös uralkodás költségeihez hozzájárultak.