Zárszámadás, 1923-1924

Jelentés az 1923-1924. évi zárszámadásról

18 Még említést igényel, hogy a jegyzetek szerint az aranykorona értékben kimutatott évvégi hátralékok, követelések, stb. számos esetben gyarapodtak az aranykorona szorzószámának leszállítása folytán. E gyarapodási jogcím magyarázatát abban találja, hogy az aranykorona szorzószáma 1924. évi augusztus hó l.-jétől kezdődő hatállyal az 1924. év július havára érvényben volt 17.600-as szorzószámról 17.000-re le lett szállítva. Ennek következtében az 1924. év július hó végével is még fennállott és erre a hónapra a 17.600-zal való elosztás utján aranykorona értékre visszavezetett hátralékokat, követeléseket, stb., tekintettel arra, hogy a tényleges fizetési eszköz mindvégig a papírkorona volt, az eredeti papírkorona összegekről a leszállított szorzószám alkalmazásával, vagyis 17.000-rel való elosztás utján, aranykorona értékre újból át kellett számítani, minek folytán a papírkorona összegek aranykorona értékben kifejezve emelkedtek. Az igy előállott többleteket az 1923/24. év végével aranykorona értékben kimutatott hátralékoknál, követeléseknél, stb. gyarapodásként kellett számításba venni. E gyarapodás keretében érvényesülnek továbbá részben azok a többletek is, amelyek az 1924. év július havában előirt, de e hónapban teljesítésre nem került összegeknél szintén az aranykorona szorzószámának fenti leszállítása folytán keletkeztek. 2. Az állami vagyon állagának és értékének megállapítása, valamint abban a tárgyidőszak folyamán végbement vagyonváltozásoknak minden irányú számbavétele és kimutatása, hasonlóan az 1922/23. évi zárszámadáshoz, ebben a zárszámadásban sem volt lehetséges. Az államvagyon cselekvő és szenvedő részei közül: a pénzmaradványokra, az értékpapírokra, az állami adósságokra és egyéb tartozásokra, a cselekvő és terhelő hátralékokra vonatkozólag a most előterjesztett zárszámadás is tartalmaz minden egyes adatot, amelyet az állami leltárnak feltüntetnie kell. Nem volt azonban lehetséges az állami ingatlanok, hasznos jogok, termesztmények, anyagok, szerek és eszközök kezdőleges és évvégi álladékát, valamint évközben történt gyarapodását és fogyatkozását kimutatni, mert ez csak egy uj leltározással egybekötött értékbecslés alapján lett volna kimutatható, amikor is a különböző — békebeli, háborús stb. — koronaértékben történt beruházásoknak és beszerzéseknek az értéke egy közös alapra át számíttatik. Ily értékbecslés nem volt foganatosítható, mert annak előfeltételei: pénzünk értékállandósága és az áralakulás megállapodottsága hiányzottak. Az 1923/24. évi zárszámadás leltári adatai ennélfogva nem teljesek, ami maga után vonja azt, hogy a mérlegek közül a szóbanforgó leltári adatokon alapuló jövedelmi- és vagyonmérleg sem volt elkészíthető. 3. A jelentés egy külön része régebben adatokat szokott tartalmazni az adósságok bizonyos nemeire (szőlődézsmaváltság, maradvány- és irtvány-