Zárszámadás, 1922-1923
Jelentés az 1922-1923. évi zárszámadásról
76 INDOKOLÁSOK. 76 az emiitett eimek körébe eső hatóságok munkakörével kapcsolatosan és azok érdekében vált szükségessé s igy annak dij azása is — kivételesen — az ( miitett cimeknél szá moltatott el. 225. (Tk.) A túlkiadást a korona vásárlóerejének nagymérvű esése következtében beállott áremelkedések okozták. Bejelentést igényelnek a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIII. t.-c.-ben és az 1920 : VI. t.-c.-ben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott minisztériumi rendeletek értelmében külön eljárási költség cimén befolyt s alapszertileg kezelt bevételek és az ezekből teljesitett kiadások. Ezekre nézve a miniszter a következőket adja elő : A m. kir. minisztérium esetről-esetre a kir. bíróságok hatáskörébe utalta azoknak a szorosabb értelemben birói hatáskörbe nem tartozó ügyeknek intézését, melyek a haszonbérek, lakásbérek stb. megállapítására, továbbá az úgynevezett tanácsköztársaság volt szerveinek tényeiből keletkezett vitás kérdések megoldására vonatkoztak. Ennek az volt a célja, hogy a rendkívüli viszonyok következtében a bíróságok a szigorú jog szabályaitól eltérve, a méltányosság alapján — különleges eljárás keretében — segítsenek kiegyenlíteni a változott viszonyoknak az ügyletkötő felek egyik vagy másik részére méltánytalan következményeit ; ezzel kapcsolatban a in. kir. minisztérium a vonatkozó 31.665/1921. F. M., 5.370/1921. M. E. számú és a lakásügyek szabályozása tárgyában esetrőlesetre kiadott minisztériumi rendeletekben kötelezte az érdekelt feleket, hogy az ilyen, a szorosabb értelemben birói hatáskörbe nem tartozó ügyek intézéséért meghatározott összegű külön eljárási költséget fizessenek. Az e eimen beszedett összegek kezelésével és felhasználásával a m. kir. minisztérium az emiitett 31.665/1921. F. M. és 5.370/1921. M. E. számú, valamint a lakásviszonyok rendezése tárgyában időnkint kiadott rendeleteiben foglalt intézkedéseivel az igazságügyi minisztert bizta meg s egyben felhatalmazta, hogy az e cimen befolyó összeget a szoros értelemben birói hatáskörbe nem tartozó különleges eljárásoknak birói ügykörbe utalása folytán az igazságügyi hatóságokra háruló rendkívüli munkatöbblet elvégzéséért az igazságügyi személyzet különleges díjazására és segélyezésére használhassa fel. Ezek a bevételek, valamint az e bevételekből fedezendő kiadások átmeneti jellegűek voltak és azok számszerüsége teljesen bizonytalan volt, mert attól az előre nem látható körülménytől függött, hogy a felek mily mértékben veszik igénybe a bíróságokat e rendkívüli ügyek intézésére és hogy milyen mértékben terhelik meg a bíróságokat ilyen különleges munkákkal; ehhez igazodott az is, hogy a befolyt jövedelem mily mértékben volt felhasználható az igazságügyi személyzet külön díjazására és segélyezésére. Ilyen körülmények között a jelzett bevételi és kiadási összegek megközelítő pontossággal sem voltak meghatározhatók s igy a költségvetésben sem voltak megfelelő módon előirányozhatok.