Zárszámadás, 1922-1923

Jelentés az 1922-1923. évi zárszámadásról

48 INDOKOLÁSOK. a nemzetgyűlés altiszti személyzete, akként a főrendiház altiszti személyzete is természetbeni ruházatban s ruházati készpénzváltságban volt részesitendő. 12. (Tk.) A túlkiadás indokát egyrészt a nemzetgyűlési képviselők és választott tisztviselők járandóságainak felemelésében találja. Másrészt a nemzetgyűlésnél alkalmazott tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat megillető rendkivüli segélyeknek és lakáspénzeknek, valamint túlóradijaknak többizben történt felemelése is jelentékeny túlkiadást okozott, melyet még növelt az, hogy a nemzetgyűlés meghosszabbított ülései következtében az előirányzottnál több túlóra után volt óradíj felszámitható. Kiadási többletet idézett elő továbbá az a körülmény is, hogy az országházba kirendelt 6 fővárosi tűzoltó illetményeit a székesfőváros tanácsának határozatához mérten fel kellett emelni, nemkülönben az, hogy a nemzetgyűlési tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére több segély, illetve jutalom fizettetett ki, mint amennyi előirányozva volt. 13. (Enk.) Ezt a kiadást egy teljesen vagyontalanul elhalt irodafőigazgató után törlesztetlenül maradt fizetési előlegrészletnek a számviteli szabályok értelmében történt végleges elszámolása okozta. 14. (Tk.) A költségvetésben előirányzott összegek egyrészt az egyre fokozódó nagymérvű drágaság következtében, másrészt a nemzetgyűlés ülései tartamának meghosszabbítása folytán elégtelennek bizonyultak. Növelte a túlkiadást az is, hogy az interparlamentáris unió költségeihez való hozzájárulásként az unió magyar csoportja terhére kirótt 500 svájci frank tagdijat állami érdekből a nemzetgyűlés fedezte. 15. (Tk.) A túlkiadást a ha,vi illetményeknek és a lakáspénzeknek felemelése, valamint a családi pótlékra igényjogosultak számának évközben történt emelkedése, ezenkívül a ruhaille menyeknek, a villany- és gázátalánynak a nagymérvű drágulással párhuzamos felemelése idézte elő. 16. (Tk.) E túlkiadás főleg az élelmezési adagváltság cimén megállapított járandóságnak a dráguláshoz mért felemelésében találja indokát. 17. (Tk.) Az 1922/23. évi költségvetési előirányzatban az 5%-kal és 5%%-kal kamatozó állami pénztárjegyeknek (150 millió márka és 250 millió K) kamata a névértéknek csak 45'733%-a után irányoztatott elő, míg ezzel szemben a szükséglet a teljes névérték után mutatkozott, mert a Jóvátételi Bizottság határozata folytán e kölcsönök teljes összege terheli a magyar államkincstárt. Túlkiadást okoztak a kezelési költségek is, amelyek a korona értékének romlásával kapcsolatban emelkedtek. 18. (Tk.) A költségvetési előirányzatban a kamatok a 35 millió K tőke összegű pénztárjegyeknél a névértéknek csak 45.733%-a után irányoztattak elő, holott a Jóvátételi Bizottság határozata folytán a pénztárjegyek teljes tőkeösszege a magyar államkincstárt terhelvén, a kamatokat a teljes névérték után kellett utalványozni. Növelte a túlkiadást az a körülmény,