Zárszámadás, 1921-1922

Jelentés az 1921-1922. évi zárszámadásról

134 FŐBB JÖVEDELMI AGAK STB. KEZELÉSI EREDMÉNYEI. Abból a célból, hogy az államháztartás főbb jövedelmi ágainak keze­lési eredményei könnyebben megitélhetők legyenek, a legfőbb állami szám­vevőszék jelentésének e részében a különböző adók, illetékek, jövedékek, üzemek, intézetek stb. kezelési eredményeit részletezni, egyúttal az előző évek eredményeivel is összehasonlitani szokta. A jelentés e része ezenkivül a jövedékek és az üzemek tevékenységének jellemzésére szolgáló adatokat is sorolt fel. Ily értelemben a főbb jövedelmi ágak kezelési eredményeit az 1921/22. számadási évet megelőző évek közül utoljára az 1915/16. évet illetően az erről az évről szóló zárszámadási jelentés közölte. Az 1916/17—1920/21. számadási évekre vonatkozóan ily jelentés nem volt tehető, mert ezekről az évekről nem zárszámadások, hanem azokat pótló kimutatások készültek, amelyek a kezelési eredmények ismertetésének alapjául szolgáló tényleges kiadásokat és bevételeket nem tartalmazták, hanem csak az utalványozott kiadásokat és az előirt bevételeket mutatták ki. Az 1921/22. évről ismét zárszámadás készülvén, az ebben foglalt tény­leges kiadások és bevételek alapján az államháztartás főbb jövedelmi ágainak kezelési eredményei megint ismertethetők. Ebben az ismertetésben azonban összehasonlitás végett az előző évek tényleges kezelési eredményeire az előző bekezdésben emiitett okból kiterjeszkedni nem lehetett. Az alábbi ismertetés — az üzemek és jövedékek tevékenységét jellemző adatoknak és az üzemek pénzforgalmi kezelésének közlésén kivül — csupán az 1921/22. évi tényleges bevételekre és kiadásokra szorítkozik. Az ismertetés a tényleges kiadá­sokat és bevételeket aranykorona értékre átszámítva tünteti fel. Ezt az átszámitást egyrészt azért kellett elvégezni, hogy az eredmények egy közismert értékalapra való visszavezetés révén könnyebben és helye­sebben legyenek megitélhetők és értékelhetők, másrészt pedig azért, hogy ezzel meg legyen vetve az alap arra, hogy a következő évbeli, ugyancsak aranykoronára átszámitandó eredmények ezen év ered­ményeivel egyazon értékalapon összevethetők legyenek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az aranykorona-összegek a valóságos értéket csak megkö­zelitik, minek oka abban rejlik, hogy az átszámitást csakis a havi átlagos viszonyszámokból megállapított évi átlagos viszonyszámmal lehetett végre­hajtani, viszont a bevételek és kiadások az év egyes hónapjai között nem egészen arányosan oszlanak el,

Next

/
Oldalképek
Tartalom