Zárszámadás, 1920-1921

Jelentés

58átalány utalványoztatott, mely természeténél fogva voltaképen fizeléskiegészitö személyi pótléknak tekintendő. 159. (Tk.) A túlkiadást egy iparfelügyelő Írnoki átalányának utólagos megállapítása és egy írnoknak dijnokká történt átminősítése, a havi drágasági segélyeknek felemelése, továbbá az a körülmény idézte elő, hogy a nagy tevékenységet kifejtő és jutalmazásra érdemes tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak nagyobb összegű jutalmat kellett utalványozni. 160. (Tk.) A túlkiadást egyes hivatalok részére bérelt helyiségek lakbérének felemelése, a tüzelőanyag és a különféle irodai 'cikkek árának emelkedése, a hivatalos utazásoknál felszámitható illetményeknek felemelése és a hivatalos nyomtatványok előállítási költségeinek emelkedése idézte elő. 161. (Tk.) A túlkiadást a magasabb napidíjra való igény megállapítása, a természetben kiszolgáltatott ruhák beszerzési árának emelkedése, a rendkivüli munkák óradijainak felemelése, az önhibájukon kivül szorult anyagi viszonyok közé jutott nagyobb számú alkalmazottak részére engedélyezett segélyek, az év végén az üzleti feleslegekből kifizetendő kiegészítő üzemi jutalék, melyről a kiadás természeténél fogva a költségvetési előirányzat keretében gondoskodás nem történt, családi pótlékoknál a felmerült összes igényeknek kielégítése tekintet nélkül a rendelkezésre álló hitelre, a havi drágasági segélyeknek felemelése és az a körülmény idézte elő, hogy az előirányzat összeállítása alkalmával nem volt teljes mérvben ismert a menekült alkalmazottak száma és az őket megillető illetmények pontos összege. 162. (Tk.) A túlkiadást az általános dráguláson kivül az a körülmény idézte elő, hogy az épületeken a múlhatatlanul szükséges tatarozásokat végre kellett hajtani, a hivatali helyiségeket az egészségügyi követelményeknek megfelelően helyreállítani, a hosszú háború és az azt követő forradalmak alatt elhasznált postai jármüveket, távíró- és távbeszélőkészülékeket és egyéb felszerelési tárgyakat fokozottabb mértékben ismét üzemképessé kellett tenni, a leltári berendezéseket javítás utján használható állapotba kellett helyezni, nehogy a szolgálat folytonosságában és akadálytalan ellátásában fennakadás álljon be. A helyreállítási költségeket növelte az anyagárak és munkabérek állandó emelkedésén kivül a posta ipari üzemeiben alkalmazott személyzetnek engedélyezett ipari pótlék, amely járandóságról az előirányzat összeállítása alkalmával gondoskodás nem történt. A nem kincstári hivatalok fen tartási költségeinél is volt túlkiadás, mely annak tulajdonitható, hogy a postamesterek fentartási költségeit a gazdasági életben bekövetkezett eltolódások arányában emelni kellett. A posta szállítási költségeknél az előirányzat összeállítása alkalmával nem volt pontosan megállapítható az az összeg, amely Magyarország megváltozott területi viszonyaira való tekintettel a helyiérdekű vasutaknak szállítási átalány gyanánt fizetendő. Végül