Zárszámadás, 1920-1921

Jelentés

311 Lt legyen szabad még megjegyeznem, hogy a korona értékének állandó hullámzása az állam bevételeinél még azzal a következménnyel is járt, hogy az előírási értékkel szemben a tényleges befizetés, mert az többnyire csak egy későbbi időpontban következett be, csekélyebb értéket képviselt, s ez^az értékcsökkenés csak azoknál az állami kiadásoknál talált részbeni ellensúlyozást, amely kiadások előre összegszerűen megállapitott kötelezettségekből eredtek. III. Jelentés az ingatlan állami vagyon eladásáról, illetve elidegenítéséről. Az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c. 37. §-a értelmében az állam ingatlan vagyona csak külön felhatalmazó törvény alapján idegeníthető el. A törvény kivételt tesz e rendelkezés alól oly ingatlan elidegenítésére, vagy kicserélésére nézve, mely az állam valamely követelésének biztosítása vagy pedig kisajátítás alkalmával szereztetett meg. A legfőbb állami számvevőszék a zárszámadásokat kisérö jelentéseiben évről-évre beszámolt az állami ingatlan vagyonban a számadási év folyamán beállott azokról a változásokról, amelyek folytán az ingatlan állami vagyon eladás következtében apadt, kimutatván egyes tárcák és számadási ágazatok szerint az apadás leltári értékét, valamint azt. hogy az annak ellenében előállott bevétel hol számoltatott el. Kiterjeszkedett e jelentéseiben a legfőbb állami számvevőszék arra is, vájjon az elidegenített ingatlanok között voltak-e olyanok is, amelyeknek eladásához, illetve átengedéséhez a törvényhozás előzetes hozzájárulása ki nem eszközöltetett és ez utóbbiakat ministeri tárcák szerint csoportosítva felsorolta annak nyilvántartása céljából, hogy azokhoz még a törvényhozás utólagos jóváhagyásának kieszközlése szükséges. Az 1920/21. év folyamán elidegenített ingatlanokra nézve csupán azt tartom szükségesnek megjegyezni, hogy a kormány az 1924/25. évi állami költségvetésről szóló 1925. évi IX. t.-c. 8. §-ában, mely kimondotta, hogy jóváhagyatnak az ezen törvény életbelépése előtt történt és a törvényhozás által még jóvá nem hagyott állami ingatlan-eladások, valamint a tulajdonjog fentartása mellett eszközölt ingatlan-hasznosítások, az 1897. évi XX. t.-c. 37. §-a szerint szükséges külön felhatalmazást — habár utólag — az 1920/21. évben eszközölt elidegenítésekre nézve is kieszközölte, minek folytán az ezekből kifolyólag egyébként előállott felelősség álul mentesül. Az értékapadás összegszerű megjelölését mellőztem, mert az, mint a zárszámadás leltári részébe tartozó adat az előterjesztett kimutatás keretén kivül esik és mert az államvagyon pontos megítélésére csupán az összes leltári adatokkal egyetemlegesen szolgálhatna biztos alapul.