Zárszámadás, 1919-1920

Jelentés

31 letes felsorolása mellett a vonatkozó jelentéseimben (1. ott a 46., illetve 43. oldalakon) már behatóan ismertettem. A most előterjesztett kimutatás adatai, bár a román és szerb megszállás egyes közigazgatási kerületek administratióját nagy mértékben megnehezítette, a lehető pontossággal és részletességgel tüntetik fel az utalványozott kiadásokat és előirt bevételeket. Megjegyzem azonban, hogy a kimutatott adatok pontosságának ellenőrzésénél a legfőbb állami számvevőszék csakis az utalványozási jegyzékekre támaszkodhatik és a lerovási eredmények hiányában nincs módjában a forgalmi pénzkezeléssel és a pénztári mérleggel való egyeztetés alapján is ellenőrizni a kezelés helyességét. Nehézségek csak a törvény szerinti számadási évnek az 1920. évi XXVI [. t.-c. 6. §-ában foglaltak alapján történt két részre szakítása miatt állottak elő és ezek is csak azért, mert a szétválasztási időpont nem esett, össze 1919. évi augusztus hő l.-jével, az állandó illetmények havi esedékességének napjával. Itt tehát csak az a megoldás kínálkozott, hogy az augusztus havi állandó illetmények teljes összegükben az előző időszak terhére mutattattak ki, a jelen kimutatásba pedig augusztus hóra csupán a hó 7-ike után felmerült változó illetmények és járandóságok vétettek fel. Ami a kimutatás adatainak elbírálását illeti, e tekintetben legyen szabad tiszteletteljesen reámutatnom arra, hogy a kimutatásban foglalt összegek nem juttatják egyszersmind kifejezésre azt az értéket is, amelyet az előirt bevételek az előírás időpontjában, az utalványozott kiadások pedig utalványozásuk alkalmával kifejeztek. Ugyanis ellentétben a békeévek állami zárszámadásaival, amelyek ugy az évközi, különböző időpontokban felmerült részleges bevételeket és kiadásokat, mint azok évvégi sommás eredményeit is, pénzünk értékének állandósága folytán, egy és ugyanazon értékben, az aranykoronával egyenlő papírkorona értékben mutatták : a háborús éveknek és az azokat követő időszakoknak — ezek között a most tárgyalt időszaknak is — eredményei a papírkorona értékének ingadozásai, illetve leromlása miatt a kormány gazdálkodásáról tiszta képet csak abban az esetben mutatnának, ha az egyes bevételek és kiadások a felmerülésük időpontjában fennállott értéküknek megfelelően egy állandó jelleggel bíró, közös alapra hozatnának, mert az évközi bevételi előírások és kiadási utalványozások egyes tételei között érték tekintetében oly nagy eltolódások állottak elő, hogy az év elején utalványozott kiadás, jóllehet összegében kisebb, mégis nagyobb terhel jelent az államkincstárnak, mert értékben felülmúlja az év végén felmerülő, összegszerű leg azt többszörösen meghaladó kiadást.